A városnapok keretében Nagy István polgármester Merre tartasz, városunk, Barót? címmel fórumot szervezett. A vállalkozói központ nagytermében egybegyűltek arra kerestek választ, hogy létezik-e baróti öntudat, mi lehet az a közös cél, amelyért esetleg mindenki feltétel nélkül felsorakozna, melyek azok a kérdések, amelyek napi aktualitásként foglalkoztatják a polgárokat, tényleg hátrányos helyzetű vidékként kell-e számon tartani Barótot. Mindannak ellenére, hogy három órán keresztül sokan és sok mindent mondtak, gyakorlati haszna egyhamar nem lesz e fórumnak: a szavak szépen hangzottak, de semmi sem jelezte, senki sem jelentette ki határozottan, hogy ezentúl valami másképp fog működni a baróti közéletben.
Talán létezik baróti öntudat — vélték meglehetősen egyöntetűen —, de hogy miben áll, az nem körvonalazódott. Egyed István tanár szerint szívesebben vallják az emberek magukat lokálpatriotizmusból erdővidékinek, mint barótinak, mert hiányzik a szellemi és a gazdasági elit, ráadásul még csírájában sem alakult ki a polgársághoz hasonló réteg. A politikai csoportérdekek mentén szerveződő önös tömörülések semmiképp nem nevezhetőek annak — mondotta. Nagy István véleménye az, hogy a pejoratív jelzők kívülről jönnek („ti, bányászok", „a megyében nálatok van a legtöbb munkanélküli"), a helyiek viszont megbecsülik a vidéket. Derzsi Sámuel vállalkozó szerint, ha nem létezne helyi öntudat és közös cél, a családok már rég széthulltak volna, a közösségek pedig leépültek volna a folytonos csatározások közben. Az RMDSZ helyi elnöke, Ágoston István szerint nehéz a baróti öntudatot megfogalmazni, hiszen a várost a bánya miatt mesterségesen felduzzasztották, s ezáltal a régi értékek megszűntek, viszont ha sikerül azt a jól működő intézményrendszert kiépíteni, amely meggyőzi az embereket, hogy érdemes e tájon megmaradni s boldogulni, akkor hamarosan ismét kialakulhat. A megyei tanács alelnöke, Vajda Lajos azon nézetének adott hangot, miszerint a bodositól vagy miklósváritól nem szabad elvárni, hogy baróti öntudata legyen, viszont a régióközpont megerősítéséhez neki is hozzá kell járulnia, hiszen az erős iskola, kórház és jól megszervezett közszállítás az ő megmaradását és fejlődését is szolgálja.
Hátrányos helyzetű település?
Az utóbb tizenhét esztendőben számos lehetőséget elszalasztott Barót — derült ki annak kapcsán, hogy a várost valóban hátrányos helyzetűként kell-e számon tartani. A felszólalók a ki nem használt lehetőségek közül elsősorban a bánya vagyonának felélését, a bányabezárási munkák, illetve az ipart helyettesítő támogatások parlagon hagyását, a hátrányos helyzetű vidék besorolással járó kedvezmények elherdálását említették. Nagy István elmondta, hogy a 1999. március 25-ét követő rövid időszakban mintegy nyolcszáz munkahely jött létre, de ha tüzetesebben megvizsgáljuk a tényeket, kiderül, hogy csak papíron. ,,Számos vállalatot alapítottak, majd a jövedelmi és ingatlanadóból származó, milliárdokat érő kedvezmények kihasználása után ezek eltűntek. Most az önkormányzatnak kellene megteremtenie a lehetőséget, hogy a helyi adók részleges vagy teljes eltörlésével, építkezésre megfelelő terület, esetleg ingatlan felajánlásával ide tudja csalogatni a befektetni szándékozókat. Hogy mindezt elérhessük, a városnak vagyont kell teremtenie, hiszen jelen pillanatban nem nagyon van, mit ajánlanunk. Ha a kormányon levő RMDSZ komolyan gondolja, hogy el tud tekinteni a hétköznapok feszültségétől, akkor például segíthetne a kormányhatározat-tervezet elfogadásában, amely lehetővé tenné a bányavállalat székhelyének átadását a felhalmozott adósság fejében." Dimény János iskolaigazgató szerint az RMDSZ az új iskolaépület, illetve tanulótelep építésére kilobbizott forrással már bizonyította, hogy ha a közösség javáról van szó, képes a politikumtól eltekinteni. Véleménye szerint most az önkormányzat térfelén a labda, hiszen rátermettségét kell igazolnia azáltal, hogy képes lesz megbirkózni a hatalmas befektetéssel járó feladattal. ,,A pénz már tizenhat napja megvan, de előrelépés, bár az idő sürget, nincs" — hangoztatta Dimény.
A falvak leválásával kapcsolatosan Nagy István arra kérte a feleket, hogy ne szenvedélyektől vezérelve vagy önös politikai szándékot rejtő meggondolásból, hanem a tények alapján próbáljanak érveket és ellenérveket felsorakoztatni. Ezt azért tartotta fontosnak hangsúlyozni — mondotta Nagy —, mert elgondolkodtató, hogy csakis az RMDSZ-es városi képviselők kardoskodnak a falvak leválása mellett. „Ez az RMDSZ legnagyobb gondja? Miért nem a város között felszántott út? Ha nem a magunk dolgaival foglalkozunk, mi, barótiak mindannyian szegényebbek leszünk, csak azok az érdekszférák járnak jól, amelyek továbbra is a nagy testvér szerepét akarják játszani" — mutatott rá a falvak leválásának egyik lehetséges kiváltó okára Nagy. Pál-Szilágyi Zoltán szerint az RMDSZ nem önös érdekeit akarja a kezdeményezés támogatásával szolgálni, hanem az alulról érkező igénynek megfelelni. ,,Ha nem elég érv az, hogy a közvélemény-kutatások szerint a falvakon lakók 99 százaléka a leválás mellett van, akkor legyen érv az, hogy a tapasztalat azt mutatja, külön közigazgatási egységekre válva több pénzre számíthat a vidék, mint most." Barót testvértelepülése, Dabas ifjúsági nagykövete, Feldman László elmondta, hogy bár nem ismeri a helyzetet, de hasonló a tapasztalata. Néhány esztendeje egy dabasszőlői képviselő hasonló kezdeményezéssel állt elő, s ő örvend, hogy az nem járt sikerrel, mert meggyőződése, hogy Dabas részeként sokkal többet elértek, mint külön úton járva. Szabó Miklós bibarcfalvi közbirtokossági elnök kijelentette, ő azért a különválás híve, mert meggyőződése, hogy sokkal több pénz folyt be Barót költségvetésébe Bibarcfalváról, mint amit a falunak visszafordítottak. Kijelentése rövid vitát szült, s végül Szabónak be kellett vallania, hogy nincs a birtokában olyan adat, amely kijelentését alátámasztaná. Egyed István véleménye szerint rossz ötlet volt a választások előtt egy esztendővel ezt a témát elővenni, mert túlságosan kampányízű. A Magyar Polgári Szövetség erdővidéki szervezetének ügyvezető elnöke, ifj. Csiki Béla a leválást támogatók őszinteségét kérdőjelezte meg: „Ha tényleg gazdasági érvek támasztják alá az új közigazgatási egységek létrehozását, akkor például Bacon községben miért nem szorgalmazzák? Talán ott nem érdekük, mert Bacon az RMDSZ kezén van!"
Mivel időközben a hallgatóság több mint fele kiszállingózott a teremből, a vitának véget vetettek, de többen is úgy vélték, a most felmerült kérdésekre egy újabb fórumon hamarosan vissza kell térni.
