KEVESEN DOLGOZNAK. Romániában tíz munkaképes személyből csak öt dolgozik ― derült ki a legújabb statisztikákból. Az új felmérés megállapította, hogy 2010 első harmadában nőtt a munkanélküliség: meghaladta a nyolc százalékot. Ilyen mértékű munkanélküliség legutóbb 2002-ben volt. Továbbá kiderült, hogy száz román állampolgár közül negyvenegy dolgozik (ebből 28 a munkakönyves alkalmazott), 39 nem dolgozik (az állandó inaktív lakosságot alkotja), nyolc munkanélküli, a maradék pedig a munkaerőpiac más kategóriáiba sorolható. Jelenleg Romániának 21,46 millió lakosa van, ebből mindössze hatmillió az állandó munkahellyel rendelkezők száma. (manna.ro)
CSEHÜL ÁLL A KÖZSZOLGÁLATI TELEVÍZIÓ. Alexandru Lăzescu, a Román Televízió Társaság elnök-igazgatója sajtóértekezleten ismertette a közszolgálati televízió jelenlegi helyzetét, amely röviden így jellemezhető: 77 millió lej hiány, azaz 18 millió euró, ráadásul alacsony a nézettségi index is. (Rador)
LIBERÁLIS ÁRNYÉKKORMÁNY. Crin Antonescu bemutatta a liberálisok árnyékkormányát. A kormányfő ő maga lenne, a kormány 11 miniszterből állna. A pénzügyi és a gazdasági tárca élére Claudiu Doltut, a bukaresti közgazdasági egyetem professzorát jelölték, aki 1999 és 2000 között a jegybank kormányzójának volt tanácsosa. Az árnyékkormány miniszterelnök-helyettese és egyben az oktatási tárca vezetője az egykori tanügyminiszter, Andrei Marga. Teodor Meleşcanu az árnyékkormány külügyminisztere, Corneliu Dobriţoiu tartalékos tábornok a védelmi miniszteri tisztséget kapta, Mariana Câmpeanu pedig szimbolikusan ismét munkaügyi miniszter. Victor Voicu akadémikus az árnyékkormány egészségügyi tárcájának élére került. Antonescu még bejelentette, Victor Paul Dobrét a belügyi, Radu Catanát az igazságügyi, Eduard Hellviget az infrastrukturális, Aurelian Penescut a vidékfejlesztési és mezőgazdasági, Mircea Diaconut pedig a kulturális minisztérium élén képzeli el. (Realitatea)
REMÉNY ÉS VALÓSÁG. A hazai egyetemisták azt remélik, hogy a gazdasági válság lecseng, mire ők végeznek, és első nettó jövedelmük 800 euróra rúg ― derül ki a Trendence német közvélemény-kutató felméréséből. Az alkalmazók más véleményen vannak: szerintük a várakozás nem felel meg a valóságnak, és a következő években a frissen végzettek fizetése csökkenni fog. A nettó fizetések meghatározásakor különösen óvatosak a munkaadók, ugyanis nem tudni, hogyan módosul az adótörvénykönyv jövőre. (Ziarul financiar)
KÉSZ HASZON LENNE AZ ADÓ. Az államnak több bevétele származna, ha egységesen, 16 százalékkal megadóztatná a nyugdíjakat, mintha 15 százalékkal csökkentené a 350 lej feletti nyugdíjakat ― számította ki a Gândul napilap. Eszerint az adóból 600 millió lej folyna be havonta, a csökkentésből 13,5 millió lejjel kevesebb. Jelenleg az állam havonta 60 millió lejt szed be az ezer lejt meghaladó nyugdíjak 16 százalékos adójából. Az 5,5 millió nyugdíjasból viszont nem egészen egymillió kap ezer lejnél nagyobb juttatást, és ezeknek is a 79,5 százaléka 1500 lejnél kevesebbet. A 350 lejt meghaladó nyugdíjak 15 százalékkal történő csökkentése 526,5 millió lejt hozott volna havonta az állam kasszájába, ehhez hozzáadva a jelenleg adóból befolyó 60 milliót 586,5 millió lej jön ki.
