Fejleszteni, de hogyan?

2010. szeptember 20., hétfő, Máról holnapra
Mózes László

Románia számára a legnagyobb kihívás az európai uniós támogatások pályázati úton történő lehívása — mondotta Sepsiszentgyörgyön Borbély László környezetvédelmi és erdőgazdálkodási miniszter. Kétségtelenül igaza van, de a tárcavezető — noha már nem az ő asztala — vélhetően azt is hozzátehette volna, a kormányzat számára legalább ekkora feladat ésszerűvé tenni és korszerűsíteni az államszerkezetet, vagy újragondolni a szociális támogatási rendszert, az egészségügyről nem is beszélve.

Mert Románia — noha a válság ellenére két és félszer több pénzt fordított zöld beruházásokra, mint tavaly — egyelőre nem a látványos környezetvédelmi fejlesztések előtt álló országként jelenik meg a tömegek előtt, hanem aggasztó és kilátásokban szűkölködő, csődközeli arcát mutatja. Egy szó, mint száz, az ország előtt tekintélyes megoldásra váró feladathalmaz tornyosul, s ismerve az itteni erővonalakat, nehezen hihető, hogy amolyan mioritikus és székely Münchhausen bárókként saját hajunknál fogva kirántjuk magunkat a slamasztikából.

Visszatérve az RMDSZ politikusára, Borbély László nem csak rendszeresen visszajáró vendég Háromszéken, tény, hogy sosem üres kézzel érkezik: legutóbb egy uniós szabványnak megfelelő, hulladékgazdálkodásról szóló, harmincmilliárd eurót meghaladó finanszírozást írt alá, s októberre újabb, a megye ivóvízhálózatát, csatornázási rendszerét jobbító 86 millió eurós támogatást ígért, de háromszéki vendéglátói folyamatosan említik az árvízkárok enyhítésére nyújtott kormányzati gyorssegélyt is. Miközben a megye vezetői köszönetet mondanak az eurómilliókért, halkan megjegyezhető, normális körülmények között, magát a civilizált világ részeként definiáló térség számára a legtermészetesebb, hogy korszerű hulladékgazdálkodással, biztonságos árvízvédelmi rendszerrel és tisztességes vízhálózattal rendelkezik.

A források Háromszékre irányítása mellett a környezetvédelmi miniszter gyorsaságot és komoly munkát követel a háromszéki önkormányzatoktól, joggal, mert nem szeretné azt tapasztalni, amihez Olt megyében szerencséje volt, ott mintegy négyszáz napot pepecseltek — érdekek és ellenérdekek — csak a közbeszerzési eljárással. Mert nagy a helyi tanácsok, önkormányzatok felelőssége mind a pályázati pénzek lehívásában, mind a munkálatok gyors és minőségi kivitelezésében. Ám itt már az is érzékelhető: az önkormányzati munka nem csupán politikai, hanem szakmai feladat is. És mifelénk, miként másutt is, nem csak a politikával van baj, hanem ez utóbbival is hadilábon állunk, ezt rendbe tenni hosszú távon legalább annyira fontos, mint uniós támogatásokat lehívni. Végül, de nem utolsósorban a szakmaiság meghonosításában magának az RMDSZ-nek is nagy felelőssége van (ahol mandátumokhoz juttatták, természetesen az MPP-nek is), hiszen húsz éve adja a háromszéki önkormányzati rendszer gerincét.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 515
szavazógép
2010-09-20: Közélet - Váry O. Péter:

Az épített örökség csábereje (a Kulturális örökség napjai)

Ismét az autóbuszos tanulmányutak voltak a legkívánatosabb programjai a Kulturális Örökség Napjainak, a szombati túrán az előzetesen meghirdetett egy ,,rakomány" helyett kettő szakadt Jánó Mihály művészettörténész nyakába, mert a Kovászna Megyei Kulturális Központ által indított buszhoz csatlakozott még egy másik is, diákokkal telve, s ha karaván nem is sorakozott fel a vezető járműhöz, mint tavaly, a kívánt eredmény — építészeti, hangsúlyozottan szakrális örökségünk megismertetése — nem maradt el.
2010-09-20: Közélet - Csinta Samu:

Utcai trubadúrok Sepsiszentgyörgyön

Míg a világ nagy városaiban megszokott látványnak, üde színfoltnak számítanak az utcai zenészek, Sepsiszentgyörgyön eddig többnyire csak a kétes értékű dél-amerikai csapatok városünnepi fellépései során találkozhattunk ezzel a zenével. Az elmúlt hétvége óta azonban a háromszéki fővárosban is intézményesedett ez a meghatározhatatlan műfaj, az első Sepsiszentgyörgyi Utcazene Fesztivál három helyszínen futó rendezvényeibe mindenki belehallgatott, aki tervezett programként vette arra az útját, vagy csak véletlenül arra járt.