Mózes László
Románia számára a legnagyobb kihívás az európai uniós támogatások pályázati úton történő lehívása — mondotta Sepsiszentgyörgyön Borbély László környezetvédelmi és erdőgazdálkodási miniszter. Kétségtelenül igaza van, de a tárcavezető — noha már nem az ő asztala — vélhetően azt is hozzátehette volna, a kormányzat számára legalább ekkora feladat ésszerűvé tenni és korszerűsíteni az államszerkezetet, vagy újragondolni a szociális támogatási rendszert, az egészségügyről nem is beszélve.
Mert Románia — noha a válság ellenére két és félszer több pénzt fordított zöld beruházásokra, mint tavaly — egyelőre nem a látványos környezetvédelmi fejlesztések előtt álló országként jelenik meg a tömegek előtt, hanem aggasztó és kilátásokban szűkölködő, csődközeli arcát mutatja. Egy szó, mint száz, az ország előtt tekintélyes megoldásra váró feladathalmaz tornyosul, s ismerve az itteni erővonalakat, nehezen hihető, hogy amolyan mioritikus és székely Münchhausen bárókként saját hajunknál fogva kirántjuk magunkat a slamasztikából. Visszatérve az RMDSZ politikusára, Borbély László nem csak rendszeresen visszajáró vendég Háromszéken, tény, hogy sosem üres kézzel érkezik: legutóbb egy uniós szabványnak megfelelő, hulladékgazdálkodásról szóló, harmincmilliárd eurót meghaladó finanszírozást írt alá, s októberre újabb, a megye ivóvízhálózatát, csatornázási rendszerét jobbító 86 millió eurós támogatást ígért, de háromszéki vendéglátói folyamatosan említik az árvízkárok enyhítésére nyújtott kormányzati gyorssegélyt is. Miközben a megye vezetői köszönetet mondanak az eurómilliókért, halkan megjegyezhető, normális körülmények között, magát a civilizált világ részeként definiáló térség számára a legtermészetesebb, hogy korszerű hulladékgazdálkodással, biztonságos árvízvédelmi rendszerrel és tisztességes vízhálózattal rendelkezik. A források Háromszékre irányítása mellett a környezetvédelmi miniszter gyorsaságot és komoly munkát követel a háromszéki önkormányzatoktól, joggal, mert nem szeretné azt tapasztalni, amihez Olt megyében szerencséje volt, ott mintegy négyszáz napot pepecseltek — érdekek és ellenérdekek — csak a közbeszerzési eljárással. Mert nagy a helyi tanácsok, önkormányzatok felelőssége mind a pályázati pénzek lehívásában, mind a munkálatok gyors és minőségi kivitelezésében. Ám itt már az is érzékelhető: az önkormányzati munka nem csupán politikai, hanem szakmai feladat is. És mifelénk, miként másutt is, nem csak a politikával van baj, hanem ez utóbbival is hadilábon állunk, ezt rendbe tenni hosszú távon legalább annyira fontos, mint uniós támogatásokat lehívni. Végül, de nem utolsósorban a szakmaiság meghonosításában magának az RMDSZ-nek is nagy felelőssége van (ahol mandátumokhoz juttatták, természetesen az MPP-nek is), hiszen húsz éve adja a háromszéki önkormányzati rendszer gerincét.
