Demszky Gábor fogadja a dalai lámát
A XIV. dalai láma — polgári nevén Tendzin Gyatso — hetedik alkalommal látogatott Magyarországra szeptember 17—20-a között. Kulturális és szellemi hagyományok megőrzéséért, az erkölcsi felelősségtudat egyetemességének hirdetéséért, a békéért és az erőszakmentes megoldásokért folytatott munkássága elismeréseképpen Budapest díszpolgári címével tüntették ki.
A dalai láma előadást tartott a Papp László Sportarénában, melyre — a programszervező bizottság tájékoztatása szerint — rendkívül sokan érkeztek Erdélyből. Tegnap délelőtt az Országházban országgyűlési képviselőkkel és meghívott vendégekkel, közöttük Tőkés Lászlóval, az Európai Parlament alelnökével találkozott.
A dalai láma felidézte, hogy1956-ban, amikor brutálisan vérbe fojtották a magyarok szabadságharcát, bár messze, Tibetben tartózkodott, súlyos aggodalom töltötte el Magyarország iránt. Kijelentette: elkötelezetten minden lehetséges alkalommal szót emel az alapvető emberi jogok védelmében, és az emberi jóság eszményét népszerűsíti. Tudatosítanunk kell, hogy az emberi jóság a belső béke forrása — mondotta, és hozzátette, hogy a belső béke megteremti azt a szeretetre és kölcsönös tiszteletre épülő felebaráti viszonyulást, amelyet az emberek egymástól elvárnak. Amiképpen azt a világvallások is hirdetik, mindenkor ilyen baráti viszonyulásra kell törekednünk. Kína Tibet-politikáját merevnek minősítette, de a kínai vezetők reálpolitikai szemléletváltozását tükröző kapitalista kommunizmus intézményesülésének összefüggésében optimizmusának adott hangot: reménye szerint valamikor visszatérhet majd Tibetbe, és kínai útlevele lesz.
A dalai láma tegnap a parlamentben tartott sajtótájékoztatóján azt üzente a magyaroknak: legyenek optimisták, dolgozzanak keményen, és problémáikat meg fogják tudni oldani. Azt mondta, szembe kell nézni a gondokkal. A politikusoknak is megvan a felelősségük, és ha nem jól intézik az ügyeket, az embereknek élniük kell a szólás szabadságával, bírálják őket — biztatta a magyar közvéleményt.
A gazdasági világválság négy fő okának a kapzsiságot, a spekulációt, a tudatlanságot és a félelmet nevezte. Rámutatott, hogy ezek emberi érzelmek, beidegződések, tehát a gazdasági válságnak érzelmi okai vannak. Hangsúlyozta: még a gazdasági élet szereplőinek is tisztességesen és őszintén kell eljárniuk. Megítélése szerint, a tanulságokat levonva, a válságnak pozitív hozadéka is lehet.
A tibeti vezető az Országgyűlés Magyar—Tibeti Baráti Társasága és a Lehet Más a Politika (LMP) meghívására látogatott a Parlamentbe. Az LMP képviselőcsoportja a XIV. dalai lámával való találkozóján elmondta, hogy a tibeti kultúrát meg kell őrizni, és a frakció támogatja egy olyan tibeti regionális autonómia létrehozását, amely a kínai alkotmány keretein belül valósulhat meg. Szabó Tímea hozzátette: ez elsősorban arra irányulhat, hogy megőrizzék a tibeti identitást, nyelvet, kultúrát és vallást. Az országgyűlés emberjogi, kisebbségi, civil és vallásügyi bizottságának LMP-s alelnöke kijelentette: az LMP meggyőződése, hogy a XXI. században a globalizáció nem jelenthet kizárólag gazdasági és politikai érdekek mentén szövődő együttműködést. Szavai szerint akkor is össze kell fogni, ha társadalmi szolidaritásra és az emberi jogok maradéktalan tiszteletére, valamint a kisebbségek jogainak védelmére van szükség.
A dalai láma és Tőkés László mintegy negyvenperces megbeszélést folyatott. Az erdélyi képviselő egy Kőrösi Csoma Sándort ábrázoló Tőrös Gábor-plakettet ajándékozott a főpapnak. Tőkés László hangsúlyozta: erdélyi közösségünk mindenkor büszkén gondol arra, hogy Kőrösi Csoma Sándor, aki annak idején angol—tibeti szótárával elősegítette Tibet egyedülálló kultúrájának megismerését a nyugati világban, közülünk való volt. Hozzátette, hogy többek között ezért is tekint a legmélyebb együttérzéssel erdélyi magyarságunk a Tibetben zajló kegyetlen elnyomásra. Tőkés az Európai Parlament kultúrák közötti és vallási közösségekkel folytatandó párbeszédért felelős alelnöki minőségében méltatta a dalai láma Ghandiéhoz hasonló, erőszakmentes, de rendíthetetlen küzdelmét, amelyet hosszú évtizedek óta folytat az emberi jogok tiszteletben tartásáért és a valódi szabadság megvalósulásáért. Az emberiség szolgálatában álló világvallások összefogásának, illetve a szeretet krisztusi parancsolata európai és globális meghonosításának szükségességéről szólva az EP-alelnök XVI. Benedek pápa ez irányú törekvéseit is ide kapcsolta. Tőkés László támogatásáról biztosította a dalai lámát, hiszen, mint rámutatott, a kínai kommunista diktatúra továbbra is brutális eszközökkel igyekszik megtörni a tibeti nép szabadságvágyát, s a kormány teljes tibeti befolyásra és tökéletes hírzárlatra törekszik.
A vallási vezető tömör áttekintést nyújtott a tibeti helyzetről, és arra kérte Tőkés Lászlót, hogy lehetőségei szerint tegyen lépéseket egy európai parlamenti tényfeltáró bizottság tibeti látogatásáért, amennyiben a totalitárius rendszerek elleni leghatékonyabb fegyver — amiképpen az 1989-ben a Ceauşescu-rendszer elleni küzdelemben is megmutatkozott — a nyilvánosság és az átláthatóság. A megbeszélés rendjén Tőkés László ismét meghívta Erdélybe őszentségét, és sajnálatának adott hangot amiatt, hogy idén nem láthattuk vendégül Kőrösi Csoma Sándor szülőhazájában. A dalai láma is sajnálatosnak nevezte a román diplomácia Kína iránti szervilizmusra valló, elutasító magatartását, és arról biztosította Tőkés Lászlót, hogy örömmel eleget tesz meghívásának, amint és amennyiben a román kormányzat viszonyulása e téren kedvezőre fordul. Tőkés ígéretet tett arra: közbenjár Traian Băsescu államelnöknél és a román kormánynál annak érdekében, hogy nyugodt körülmények között látogathassa meg az első európai "buddhista szent", Kőrösi Csoma Sándor szülőfaluját.
A 75 esztendős buddhista főpap 1935-ben született Északkelet-Tibetben. A dalai lámát — szabály szerint —– az elhunyt láma halála napján született csecsemők közül választják ki. A XIII. dalai láma reinkarnációjaként kétéves korában találtak rá Tenzin Gyatsóra, akit 1940. február 22-én be is iktattak tisztségébe. A dalai láma és a tibeti buddhista szerzetes állam székhelye hagyományosan Lhásza városa volt. Mao Ce-tung hatalomra kerülésekor Kínában a kommunista rendszer azonnal bejelentette igényét a tibeti papi államra. A Kínai Vörös Hadsereg alakulatai 1949-ben szállták meg Tibetet, és 1951-re teljesen ellenőrzésük alá vonták az országot. A velük együttműködő pancsen lámára bízták a helyi "autonómia" irányítását. A XIV. dalai láma a kínai hatalomátvétel idején Indiába menekült, azóta emigrációban él. A láma a világ első számú buddhista vezetőjeként rengeteget utazik, az ökumenikus egyetértést, a szeretetet és megértést hirdeti Tibet és a világbéke érdekében. A tibeti nép szabadságvágyát megtestesítő önfeláldozó és békés küzdelmét 1989-ben Nobel-békedíjjal jutalmazták.
