Habár az Iszlám Hitközösség (IGG) szóvivője, Carla Amina Baghajati szerint az ausztriai muzulmánok nagy többsége elutasítja a szélsőséges eszméket, úgy tűnik, az utóbbiak hívei már lekapcsolódtak a közösségről. Miután a mecsetekben, imaházakban elutasításba ütköznek az általuk képviselt nézetek, alig járnak e vallási közösségekbe. Ehelyett az interneten tartják egymással a kapcsolatot.

Mivel Ausztriában született, osztrák állampolgárságú egyénekről van szó, a kommunikáció nyelve is német, amelyet ― ellentétben török, bosnyák, albán, egyiptomi vagy pakisztáni szüleikkel ― tökéletesen beszélnek. Nyelvtudásuk egyúttal képessé teszi őket arra, hogy német nyelvű üzeneteket, felhívásokat tegyenek közzé az interneten, mint tették azt márciusban. Másik kedvelt fóruma az ausztriai szélsőségeseknek a Globális Iszlám Médiafront (Gimf). Ezen főleg az al-Kaida terrorszervezet szimpatizánsai üzennek egymásnak, illetve ezen jelennek meg túszejtő csoportok beismerő üzenetei, terrorakciókat megörökítő felvételek. A Gimf régóta létezik arab nyelven, 2005 óta németül is olvasható.

A világhálón se szeri, se száma az olyan internetes oldalaknak, amelyek korlátlan lehetőséget nyújtanak a kiber-dzsihád híveinek nézeteik terjesztésére, uszításra, a ,,hitetlenek" elleni szent háborúba való toborzásra. Yassin Musharbash német szakértő kilencezerre becsüli a fundamentalista honlapok számát. A 29 éves német szakember (főállásban a Spiegel online szerkesztője) úgy véli, hogy az interneten zajló terrort nem lehet legyőzni.

A hat évvel ezelőtti népszámláláskor Ausztriában 400 000 muzulmán élt ― vagyis számuk több mint megduplázódott az 1991-ben kimutatott 159 000-hez képest. Arányuk az összlakosságon (8 millió) belül 5 százalék ― a tendencia egyértelműen emelkedő.

Habár az ausztriai muzulmánok kétharmada úgy véli, hogy a demokrácia összeegyeztethető az iszlámmal, és 99 százalékuk elutasítja az erőszakot mint a politikai vita eszközét, mind a szabadságpárt (FPÖ), mind a belőle kiszakadt, Jörg Haider vezette Szövetség Ausztria Jövőjéért (BZÖ), igyekszik tőkét kovácsolni a sajtót napokon át megtöltő, letartóztatásokból és az őket kísérő információkból. Az FPÖ élén álló Heinz Christian Strache ― akiről időközben bebizonyosodott, hogy a 80-as évek végén aktív kapcsolatban állt német neonácikkal ― egész Ausztriában megtiltaná minaretek építését (Haider ezt Karintia tartományban akarja elérni).

A három gyanúsított szeptemberi őrizetbe vétele nyomán mindenesetre felbolydult Ausztria. Néhány órával a bűnügyi rendőrség akciója után több száz szélsőjobboldali személy gyűlt össze egy bécsi iszlám közösségi ház előtt, és a közelben lakókkal kórusban kiáltozták: ,,Felgyújtani, felgyújtani!" Az ország mérsékelt politikai rétegeit sokkolta ez a jelenet. Alfred Gusenbauer kancellár és Heinz Fischer államfő mérsékletre intette az osztrákokat, óva intve ,,túlzott, hisztérikus reagálásoktól".

Az eddigi fejleményekből nyilvánvaló, hogy a szélsőjobb igyekszik politikai tőkét kovácsolni a kétségtelenül fennálló iszlamista veszélyből. Ez akkor is igaz, ha az osztrákok túlnyomó többsége szerint a terrorfenyegetést jelentő személyek csupán kis létszámú csoportot jelentenek az iszlám vallású rétegen belül. Az aggodalmakat a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) is igyekszik meglovagolni. Az ÖVP korifeusai máris megpendítették az ,,értékekről szóló vita" szükségességét az alpesi köztársaságban. A párt egyik tartományi főnöke (azaz tartományi kormány vezetője) pedig egyenesen arról szónokolt, hogy a minaretek ,,fajtaidegenek" Ausztria területén. A politikai paletta másik térfelén elutasításra találnak az efféle hangok. A szociáldemokraták, a Zöldek és a liberálisok háza táján is elismerik ugyanakkor, hogy sokat kell még tenni a túlnyomórészt katolikus Ausztriában élő más (főleg a nem keresztény) vallásúak beilleszkedéséért.