A Nyitva látám mennyeknek kapuját című produkció a magyar népzenében szervesült európai kultúrkincs egy kis, ám reprezentatív szeletét hozta el a templomot zsúfolásig megtöltő közönségnek. A világ nagy színpadain ismert énekes és a legkülönbözőbb fúvós és húros hangszerek avatott megszólaltatói, Szokolay Dongó Balázs és Bolya Mátyás szakrális térbe ágyazott előadásában a zenében kifejezhető emberi lélek hangja szólalt meg, amely a korok és stílusok gazdagságát, de a zene egyetemes üzenetét is hordozta. Azt a kincset, amelyet a magyar néplélek sajátos módon őrzött meg, s amely ma is fellehető még a Kárpát-medence legeldugottabb vidékein vagy épp a moldvai csángók körében.