Az egyetemes magyar sportEmlékezzünk

2010. szeptember 27., hétfő, Sport

Azt mondják, és nem véletlenül, hogy van egyetemes magyar irodalom, népköltészet, kultúra... Tényleg van. Hiszen van egyetlen magyar is — bárhol éljen ő —, aki nem vallja magáénak Apáczai Csere Jánost, Benedek Eleket, Bod Pétert, Kőrösi Csoma Sándort, Bolyai Jánost, Bolyai Farkast?...

Meggyőződésem, nincs! Ha ők a mieink — mert azok!!! —, akkor nyugodtan vallhatjuk magunkénak ugyanúgy sportnagyságainkat, hogy csak a legnagyobbakat említsem: Szabó Katit, Balázs Jolánt, Szabóné Orbán Olgát, Jeneiné Gyulai Ilonát, Stahlné Jencsik Katalint, Szabóné Lázár Rékát, Kicsid Gábort, Nagy Irént, Ugron Jozefinát, Radó Ilonát, Derzsi Edét... akik eredményeikkel öregbítették a magyar nemzet hírnevét, akik, bár az anyaország határain túl éltek, sportoltak, nevükkel igazolták együvé tartozásunkat. Kötelességünk tehát, hogy adott pillanatban megemlékezzünk az anyaországi és a határokon túl élő legnagyobbjainkról, eredményeik elismerésével fejet hajtsunk előttük, s méltóképpen tiszteljük sportnagyságukat.

Az ötvenes-hatvanas években nem volt olyan erdélyi magyar, aki kapásból ne tudta volna felsorolni az Aranycsa­pat felállítását. Csak meg kellett pendíteni, már zengték is az emberek: Grosics—Bu­zánszky, Lóránt, Lantos—Bozsik, Zakariás—Budai II., Kocsis, Hidegkuti, Puskás, Czibor.


Lantos Mihály
Budapesten született 1928. szeptember 29-én. Alig 12 évesen már igazolt játékos volt. A Budapesti Bástyával, a Vörös Lobogóval, illetve az MTK-val háromszor nyert magyar bajnoki címet, és megnyerte a Közép-európai Kupát, tagja volt Londonban ,,az évszázad mérkőzésén" győztes magyar csapatnak, a helsinki olimpiai bajnok magyar együttesnek, és játszott a berni világbajnoki döntőben is. Az Aranycsapat balhátvédje 53 válogatott mérkőzésen játszott, öt gólt szerzett. Pályafutása befejezése után edzősködött. Edzőként 272 első osztálybeli találkozón ült a kispadon. Budapesten hunyt el 1989. december 31-én. Megpihent testét a budapesti Új köztemetőben helyezték örök nyugalomra. Emlékére az MTK Csömöri úti sporttelepét 2009 májusában Lantos Mihály Sportcentrumnak nevezték el.
Sikerei: az MTK színeiben háromszor nyert magyar bajnokságot (1951, 1953, 1957—1958), hatszor bajnoki ezüstérmet (1948—1949, 1950. ősz, 1952, 1954, 1955, 1957. tavasz) és egyszer bronzérmet (1949—1950). Nemzetközi szinten: 1952-ben olimpiai bajnok lett Helsinkiben, 1954-ben pedig világbajnoki ezüstérmes Bernben.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 508
szavazógép
2010-09-27: Sport - :

Boldog születésnapot!

Szeptember 28-án a bodoki Papp Sándor a harminchatodik, a csernátoni Elekes Ede a huszonnegyedik, szeptember 29-én a berecki László Sándor a huszonnyolcadik,
2010-09-27: Közélet - Farkas Réka:

Markó: kormányon kell maradni (Halovány vita az SZKT-n)

Jelen pillanatban nem az a kérdés, kormányon maradjon vagy sem az RMDSZ, hanem az, hogy jól vagy rosszul sikerül kormányoznia — fejtette ki Markó Béla az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) marosvásárhelyi ülésén.