Energiafűz-ültetvény: biztos jövedelem és jelentős energiaforrás
Az újszerű, megújuló energiaforrásokról és ezek alkalmazási lehetőségeiről tartottak előadást a brassói Transilvania Egyetem dísztermében. A rendezvényre nagy számban érkeztek szakemberek a németországi Brandenburg tartományi ipari minisztérium és kereskedelmi kamara részéről, valamint a műfajban érdekelt német cégek képviselői.
Reinhardt Oehle a brandenburgi ipari minisztérium képviseletében átfogó képet nyújtott a német tartomány energia- és megújulóenergia-stratégiájáról. A tartomány teljes energiaszükségletének felét megújuló energiaforrások révén biztosítja, főleg a biogáz, biomassza (energetikai növények, faapríték) és a szélenergia felhasználásával. A német kormánytól és az uniótól jelentős támogatást kaptak, ennek jelentős részét a lakosság informálására költötték. Szinte mindent újrahasznosítanak, a szelektív hulladékgyűjtés nyomán még a konyhai hulladékot, ételmaradékokat is biogázzá alakítják. A megújulóenergia-termelőket segítik a német törvények is, a saját szükségleten felül megtermelt elektromos áramot vagy gázt a központi energia- vagy gázrendszer köteles többszörös áron felvásárolni.
A hazai törvényes keretekről Nagy Bege Zoltán, a nemzeti energiaszabályozó hatóság vezérigazgatója beszélt. A nemzeti energiastratégia szerint 2020-ig a teljes villanyáram-fogyasztás 38 százalékát kis vízi erőműveknek, szél- és napenergiát, valamint biogázt és biomasszát (hulladék faanyagot, energianövényeket) felhasználó erőműveknek kellene biztosítaniuk. Országos szinten azonban mindössze 47 ilyen típusú energiatermelő kis egység működik, elenyésző részaránnyal a teljes áramfogyasztásban.
A bioüzemanyag előállítására alapanyagként különféle nyárfaklónákat (típusokat) használtak. Az ültetvényeket a déli megyékben, a Duna árterületein, a deltában és a Prut mentén telepítették, az ültetési technológia hasonló az energiafűzéhez. A nyárfalisztet (finom őrleményt) különböző koncentrációjú kénsavban tartják, a semlegesítés után cukor hozzáadásával és sörélesztőgomba jelenlétében levegőtlen körülmények között fermentálják, majd hidrolízis és tisztítás után nyerhető ki a bioetanol. A kutatások azt bizonyítják, hogy az egységnyi nyárfaőrleményből a legnagyobb mennyiségű bioüzemanyagot az olasz nyártípusokból nyerték, a 100 grammnyi őrleményből elérhető mennyiség 20—23 gramm bioetanol. Ugyanakkor mérték a nyár növekedési erélyét és a betakarítható famennyiséget (biomasszát) az utólagos fűtési célokra való felhasználás érdekében.
A különböző megyékből érkezett polgármesterek a saját városuk energetikai programjáról tartottak előadást. A Szeben megyei Felek polgármestere például 2030-ra szeretné függetleníteni energetikai szempontból a várost a központi elektromosáram- és gázrendszertől, a szükséges energiát megújuló energiaforrásokból állítva elő. A bodzafordulói polgármester jövő tavasszal öthektárnyi energiafűz-ültetvényt létesít, napenergiát felhasználó panelpark építését is megpályázzák, a közvilágítást pedig a villanyoszlopokra szerelt napelemes energiaforrásból oldják meg.
Az energiafűz termesztése terén elért eredményeket Vajda Lajos, a Green Energy egyesület elnöke ismertette. Háromszéken eddig ötven hektáron létesítettek fűzültetvényeket. Megyeszinten azonban több ezer gyengébb minőségű mezőgazdasági és árterület lenne alkalmas az energetikai növények termesztésére. A fűzültetvény telepítése 1200—1500 euróba kerül, de a befektetés hamar megtérül, és harminc éven át biztos jövedelmet biztosít az ültetvény gondozójának. Az egyesület nemrég energetikai növényültetvények létesítését támogató törvénytervezetet is kidolgozott, amelyet eljuttatott az ipari és környezetvédelmi minisztériumhoz is.
