A diplomata utóbbi kérdésben májusi brüsszeli állásfoglalásában kétoldalú konzultációkra ösztönözte Szlovákiát és Magyarországot, egyúttal óvatosságra intett az olyan lépéseket illetően, amikor egy állam a vele szomszédos állambeli polgárok meghatározott — jelentős számban ott lakó — csoportjának biztosítja az állampolgárság lehetőségét. Az állampolgárság megadása tömeges méretek esetén biztonsági kockázatot jelenthet — mutatott rá. A norvég politikus úgy fogalmazott: ,,Állampolgárságot tömeges méretekben garantálni destabilizáló hatású lehet, és nem szabad támogatni. Minden más esetben azonban kétoldalú megbeszélésekre kell törekedni. Különösen igaz ez Magyarországra és Szlovákiára, amelyek partnerországok az Európai Unióban és a NATO-ban".
A kisebbségi főbiztos — aki figyelemmel kíséri a szlovák államnyelvről szóló módosított törvény alkalmazását, Po­zsonyban és Budapesten is egyeztetett ez ügyben — januári közleményében hangsúlyozta: lényeges, hogy az államnyelv védelmében tett szlovák lépések ne ássák alá a nemzeti kisebbségekhez tartozók nyelvi jogait.
Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnökeként februárban találkozott a főbiztossal. A fideszes politikus a megbeszélések után azt mondta, a szlovák államnyelvtörvény ügyében mindaddig nem születhet megnyugtató megoldás, ameddig Pozsony teljes mértékben vissza nem vonja a jogszabályt. Knut Vollebaek úgy tájékoztatott: mindaddig nem fejezi be a törvény körüli közvetítői munkáját, ameddig megnyugtató megoldás nem születik a felvidéki magyarság nyelvi jogi problémájára. Az EBESZ-főbiztos korábban úgy foglalt állást, hogy a szlovák államnyelvtörvény módosítása nem a legjobban sikerült, a szöveg több helyen homályos, de a törvény szerinte nem sérti a nemzetközi normákat. Mind­azonáltal úgy vélte, az államnyelv használatát nem büntetések kiszabásával, hanem más eszközökkel kell ösztönözni.
Időközben, múlt pénteken a szlovák kormány módosítást fogadott el az államnyelvtörvényről. A javaslat értelmében korlátozott mértékben, de maradnak a szankciók. A kulturális tárca csak azokban az esetekben szabhat ki pénzbüntetést, ha a közigazgatás olyan információkat nem tesz közzé államnyelven, amelyek az állampolgárok életét, egészségét, biztonságát, illetve vagyonát érintik. Magánszemély a törvény megsértéséért nem bírságolható. A bírságok felső határa az eddigi 5000 euróról januártól 2500 euróra csökken. Változás, hogy a törvény megsértéséért a minisztérium nem lesz köteles kiszabni a pénzbüntetést. A törvénymódosítást a parlamentnek is jóvá kell hagynia. Ugyanakkor a Magyar Koa­líció Pártja (MKP) zavarosnak és ellentmondásosnak tartja a a szlovákiai államnyelvtörvény módosítását. Erről Berényi József, a parlamenten kívüli MKP elnöke beszélt tegnap Pozsony­ban. Az MKP különösen azt kifogásolja, hogy a módosított javaslatban is — bár korlátozott mértékben — de megmaradt a pénzbüntetés kiszabásának lehetősége a törvény megsértéséért.