Jó másfél éves késéssel megszülte a kormány az oly régóta várt gazdasági intézkedések néhány elÅ‘futárát, s Ãgérik, a következÅ‘ hetekben újabb rendelkezésekkel próbálják felpörgetni az ugyancsak hanyatló termelést. Sok szó esett ezek szükségességérÅ‘l, ám mostanáig felülkerekedett a tehetetlenség, a hozzá nem értés.
A frissen elfogadott elsÅ‘ intézkedéscsomag kevés okot ad örömre, pont a szakértelem már emlÃtett hiányát támasztja alá, hisz elsÅ‘sorban korábbi hibákat korrigál, lásd a minimáladó eltörlését, amelyet már bevezetésekor rossznak tartott a szakértÅ‘k többsége. Bebizonyosodott, igazuk volt, kis cégek tÃzezrei kényszerültek csÅ‘döt mondani, százezernél többre becsülik az Ãgy munkanélkülivé váltak számát. A kormány mégis ragaszkodott hozzá, s bár korábban is Ãgérte, csak most volt hajlandó lemondani róla. Az oly régóta várt gazdaságélénkÃtÅ‘ intézkedések listavezetÅ‘je tehát egy korábbi rossz döntés kijavÃtása, s hasonló egy másik rendelkezés is: az állam nem törleszti ugyan tartozásait a magáncégeknek, de a jövÅ‘ben legalább nem végeznek kényszervégrehajtást azoknál, amelyek a kormányzati, önkormányzati adósságok miatt kerültek nehéz helyzetbe, a csÅ‘d szélére. Továbbra sincs szó azonban az állami hátralékok sürgetÅ‘ kifizetésérÅ‘l, az Ãgy keletkezett pénzügyi zárlat mielÅ‘bbi feloldásáról.
Diadalmasan jelentette be Emil Boc miniszterelnök a kormány döntéseit, és napok óta ünnepli az RMDSZ is, hogy néhány javaslata, lám, mégis megvalósul. Igaz, a babérokat ritkán arathatják le, a demokraták többnyire kisajátÃtják ötleteiket, de a romániai magyar közvélemény ráismer egy-egy Magyarországról koppintott elképzelésre, például a jövÅ‘ hétre Ãgért Kogălniceanu-kártya, amely nemcsak elnevezésében hajaz a Fidesz által kitalált Széchenyi-kártyára.
Ha hinni lehet az Ãgéreteknek, szerdán diadalútjára indult a demokrata-liberális—RMDSZ-es gazdaságserkentés. A válság végét, szebb jövÅ‘t Ãgérnek, ám érdemes odafigyelni a jegybank kormányzójának, Mugur Isărescunak csütörtöki intésére: a politikusok mindennapivá vált populista megnyilvánulásai a pokol felé vezetÅ‘ utat kövezik ki, többet ártanak az ország gazdaságának, mint bármi más, külsÅ‘ hatás. Ha továbbra is több lesz a szöveg, mint a tett, ha a cselekvés kimerül egy-két korábbi vétkeket jóvátevÅ‘, népszerűséggel kecsegtetÅ‘ intézkedésben, akkor Románia következÅ‘ állomása valóban az ördögök tanyája lesz.