További válságadókat is bevezet, felfüggeszti a még meg nem kezdett PPP-beruházások szerződéseit, újakat nem kötnek, a már futó szerződéseket pedig újratárgyalják — jelentette be tegnap Orbán Viktor miniszterelnök.
A Millenáris Parkban tartott rendezvényén a magyar kormányfő arról is beszélt, hogy a következő év legfontosabb feladata az új, arányos családi adórendszer bevezetése, a foglalkoztatási és a demográfiai fordulat megkezdése. A kormány pénteken tárgyal a második akciótervről, amelyet hétfőn terjesztenek a Ház elé. Az akciótervnek csak néhány pontját ismertette tegnap Orbán Viktor.

Második akcióterv
A második akcióterv szükségességét Orbán Viktor azzal indokolta, hogy egyszerre kell beindítani a gazdasági növekedést, munkahelyeket teremteni, véget kell vetni a megszorítások politikájának, és ki kell törni az adósságcsapdából. Hozzátette, az országot nemzetközi szervezetek helyett a piacról kell finanszírozni. Orbán hangsúlyozta, hogy elsőbbséget kell adni a termelésnek, a munkának a spekulációval szemben, gyökeresen át kell alakítani az adózást, a gazdaság szerkezetét és a szemléletét is. A jövőben a gazdaságpolitika azon alapszik, hogy a sikerhez közös részvétel, ahhoz pedig arányos teherviselés szükséges. Azoknak kell többet adniuk, akiknek van — mondta.
Felhívta a figyelmet arra, hogy tartani kell az idei 3,8 százalékos és a jövő évi 3 százalékos hiánycélt, továbbá a jövő évre el kell érni a 3 százalékos gazdasági növekedést. Bejelentette, hogy további válság­adókat kíván bevezetni a kormány, amelyeket a távközlési, illetve telekommunikációs, az energetikai szektor és a kereskedelmi áruházláncok fizetnek be a költségvetésbe. Közölte: három éven keresztül fizetik be a válságadót a megnevezett szektorok, már 2010-ben is. A távközlési, illetve telekommunikációs szektor 2010—2012 között évi 61 milliárd forintot, az energetikai szektor évente 70 milliárdot, a kereskedelmi áruházláncok 30 milliárdot fizetnek be. A költségvetés helyzetét ebben az évben a most bejelentett válságadók 161 milliárd forinttal javítják, amely hozzáadódik a pénzügyi szektor által befizetendő 200 milliárd forinthoz.

Pótadó három évre
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter azt mondta: idén összesen 221 milliárd forintot spórol meg az állam a három ,,pótadóval" és a magánnyugdíj-pénztári befizetések állami nyugdíjkasszába irányításával. Ez az összeg szükséges ahhoz, hogy az örökölt gazdasági folyamatokból következő államháztartási deficitet 3,8 százalékra korrigálják.
Mindhárom ,,pótadó" három évre szól, azaz az idei év fennmaradó részére, 2011-re és 2012-re. Az energiaszektorról szólva úgy fogalmazott: a ma meglévő, úgynevezett Robin Hood-adó felett vetik ki a pótadót szintén három évre, ennek összege évente 70 milliárd forint; ugyancsak a nettó árbevétel alapján vetik ki, és nagyjából ez is a nyereségtömeg felét érinti. A bolti kereskedelmi szektort érintő adóról Ma­tolcsy György közölte: itt 30 milliárd forintos pótadót vetnek ki ugyanúgy három évre. Háromkulcsos az adó: 500 millió forint nettó árbevételig nulla a kulcs, az 500 millió forint és 100 milliárd forint közötti nettó árbevétel esetén 0,1 százalék, ezt meghaladó esetben pedig 2 százalékos lesz a kulcs — tette hozzá.

Aggódók és tiltakozók
A kereskedők többsége még nem alakította ki álláspontját a válságadóról, mert nem ismerik a részleteket, a Tesco viszont aggodalmát fejezte ki a tervezett ,,hipermarketadó" bevezetése miatt. Az energetikai cégek a részletek ismeretében foglalnak majd állást az évi 70 milliárd forint különadóval kapcsolatban. A technológiai fejlődés ütemét csökkentené a távközlési cégekre kiróni tervezett válságadó, a nemzetközi példák pedig azt mutatják, hogy az Európai Unió nem támogatja a távközlés különadóját — közölte az IFUA Horváth and Partners tanácsadó cég. A pénztárak minden lehetséges fórumon fel kívánnak lépni a kormánynak a magánnyugdíjpénztárakat érintő tervezett intézkedésével szemben, amely az ötvenes éveket idéző, burkolt államosítást jelent — közölte a Stabilitás Pénztárszövetség.