Aktuális és helyes Tőkés Lászlónak a gondolata, hogy egy olyan új magyar pártra van szükség, amely képes felvállalni a romániai összmagyarság érdekeit, és amely képes az önös érdekeken túllépni, radikálisan eljárni minden olyan ügyben, amelyben az RMDSZ húszéves fennállása alatt képtelen volt megközelítőleg is megvalósítani valamit. Legyen már elég az RMDSZ politikai monopóliumából, a román hatalomnak való hajbókolásból. Tűnjön már el a Markó Béla által kijátszott, a román hatalmat jól kiszolgáló apró lépések bűnös politikája.
Az MPP-hez fűzött remények sem teljesültek, ott is az elnök, Szász Jenő hatalmi ambíciói miatt. Ez a párt épp Szász úr rátermettségének hiányában képtelen volt a képviselő-választásokon minden körzetben jelölteket állítani. Képtelen volt egy ilyen nagyszabású megmérettetésen részt venni, meghirdetni és népszerűsíteni saját programját, felvállalni a harcot azért, ami még a láthatáron sem mutatkozik: a Bolyai Egyetemért, a magyar oktatási rendszerért, Székelyföld autonómiájáért.
Ne aggályoskodjék Kelemen Hunor vagy Szász Jenő, ha még egy magyar párt alakul, mert a romániai magyarság megelégelte a demagógiát. Tettekre van szükség, nagy tömegeket megmozgató akciókra, sajtókampányra, hadd lássa a nagyvilág, hogy Frunda Györgynek nincs igaza, a romániai magyarok gondjai nincsenek megoldva. Amíg ezeket az RMDSZ segédletével évek óta lehet halogatni, addig a Balkánon új államok alakultak, kiválva a szerb nacionalizmus szorításából — itt pedig egy utcanévadást sem lehet megvalósítani (lásd Marosvásárhelyen a Kossuth utca helyzetét, vagy nemrég a Váradon történteket).
Az RMDSZ kongresszusa, amelyre készülnek, ugyanolyan fából vaskarika lesz, mint Markó úr politikai beszámolója: szép szavakkal, megvalósításokkal, semmi nem jelzi, hogy a vezető gárda, és főleg Markó úr őszinte önbírálattal beismerné, hogy húsz éven át székekért, önös érdekekért, hatalmon maradásukért politizáltak. Hallani tisztújításról, Markó úr leléptetéséről, Frunda úr készülődéséről, de utóbbi csak azért bírál, hogy a hatalmat kézbe vegye, mert a nemzetközi közvélemény előtt együtt tették és teszik ma is Romániát szalonképessé.
A Székelyföld autonómiájáért folyó küzdelmet nem támogatják, a népszavazást úton-útfélen gátolták, csak a választási kampányban hirdették a székeikhez nőtt megválasztott régi képviselők vagy a semmiből feltűnt újak.
Igenis, szükség van több magyar pártra, hogy alakuljon ki egy egészséges politikai verseny, mert az a 70 százalék, szavazásra jogosult magyar polgár azért nem ment szavazni, ment nem volt arra érdemes jelölt. Az RMDSZ csak a számára kedvező választási törvénynek és a román választók távolmaradásának köszönhette viszonylagos sikerét. Friss, fiatal, új arcok kellenek a magyar nagypolitikában, és minél hamarabb alakul egy olyan párt, amely a tettek mezejére lépve felszámolja a habozást, a hatalom szolgálatát, annál hamarabb érezhetjük, hogy mi, székelymagyarok itthon vagyunk, tulajdonosok, nem bevándoroltak.
Kelemen Gyula, Sepsiszentgyörgy
