Nem az a legjobb változata az oktatási törvénytervezetnek, melyet a képviselőház elfogadott, és amiért a kormány felelősséget kíván vállalni, az RMDSZ mégis támogatja a kabinet szándékát, mert nem szeretne úgy járni, mint az évek óta megfeneklett kisebbségi törvénnyel — szögezte le érdeklődésünkre Bokor Tibor szenátor, aki szerint van még esély arra, hogy javítsanak a jogszabályon. Előreláthatólag jövő héten dől el, marad a kormány, és lesz törvény, vagy menesztik Boc csapatát, és újra zátonyra fut az oktatási törvénycsomag.
A kormány szerdán iktatta a közoktatásra, felsőfokú oktatásra, valamint a pedagógusok statútumára vonatkozó törvénycsomagot a szenátusban, a két ház közös bizottsága hétfőn dönt arról, hogy mikor tűzi napirendre a kabinet felelősségvállalásának bejelentését a parlamentben. Ezután a képviselőknek és a szenátoroknak lehetőségük van arra, hogy módosító javaslatokat nyújtsanak be, ezek elfogadásáról, illetve elutasításáról egy következő ülésen dönt a kormány, és a jogszabály végső változatát is bemutatja a parlamentben. Az ellenzéknek három-öt nap áll rendelkezésére, hogy bizalmatlansági indítványt nyújtson be, ha ezt megteszi, a következő lépésben a két ház erről szavaz.
A kisebbségi oktatás szempontjából jelentős változásokat tartalmazó törvénytervezet szerint elsőtől tizenkettedik, illetve tizenharmadik osztályig minden szinten sajátos tantervek szerint és ennek megfelelő tankönyvekből tanítják a román nyelvet és irodalmat, valamint negyven év után először a diákok anyanyelvükön tanulhatják a földrajzot és a történelmet minden osztályban. A fejkvótaalapú finanszírozásban megkülönböztetik a kisebbségi óvodákat, iskolákat a többségiektől, mivel bizonyos költségekre, mint például a kis példányszámú, ezért drágább tankönyvekre több pénzre van szükségük, de magasabb alapfinanszírozást kapnak az elszigetelt települések oktatási intézményei is.
Az elfogadás előtt álló tervezet szerint az egyházi iskolák csak a kötelező oktatás szintjén kapnák meg az állami támogatást, a szenátusi bizottság ezzel szemben a középiskolára is kiterjesztené a kötelező fejkvótát a magán- és felekezeti oktatásban is, Bokor Tibor szenátor hétfőn erre vonatkozó módosító javaslatot nyújt be a parlamentben. A háromszéki honatya lapunknak elmondta, nem ez az egyetlen olyan ajánlás a szenátus oktatási bizottsága részéről, mely az oktatás javát szolgálná, de az RMDSZ attól tart, hogy ha ez a változat kerülne be a szenátus plénumába, ahol csak egy kormánypárti szenátorral van több, mint ellenzéki, főként a kisebbségi oktatást érintő jogok csorbulnának, ezért támogatják inkább a felelősségvállalást.
Kérdésünkre, miért állt el az RMDSZ attól az eredeti szándékától, hogy felszámolják a címzetességet a tanügyben, ezzel is erősítve a decentralizációt, megadva a helyi döntés lehetőségét a pedagógusok alkalmazásánál, a háromszéki szenátor elmondta: a képviselők a szakszervezetek nyomására határoztak a kompromisszum mellett, ami a törvénytervezetben úgy jelenik meg, hogy akik a jogszabály érvénybelépése előtt nyertek címzetességet a tanügyben, nem veszítik azt el, akik ellenben azután, csak intézményi címzetességet kaphatnak. Bokor Tibor szerint ez igazságtalan a fiatal végzősökkel szemben, és korlátozza az igazgatók döntési jogát, mert ha egy véglegesen tanügybe helyezett pedagógus állása megszűnik, annak kötelező egy másik katedrát adni, akkor is kihelyezhetik adott iskolába, ha abban csak iskolai szintű címzetességre kívánják meghirdetni az állásokat.
Hatvankét módszertant kell kidolgozni, és ha a törvény decemberig nem ér célba, akkor jövő tanévtől nem lehet alkalmazni — szögezte le a honatya, aki úgy tudja, a szaktárca uniós forrásokat nyert meg az új tantervek kidolgozására, a szakemberek már dolgoznak ezeken, bízik abban, jövő szeptembertől megkezdődhet az oktatás valós megreformálása.
