Jó évet zártak a székelyföldi burgonyatermelők — legalábbis azok, akik megengedhették maguknak a sok esővel járó betegségek elleni permetezést. Bőven termett a pityóka, s a piac is biztosnak mutatkozik. Sorban állnak a vásárlók, viszik a krumplit, mint a cukrot, s nem is akármilyen áron.
Nem mindenhol mondhatják el a termelők, hogy bejött a termés, a külföldi — török, lengyel, izraeli — burgonyások veszteséggel termeltek. Nem véletlen, hogy Magyarországról is nagy az érdeklődés, de a hazai szuper- és hipermarketek is megbecsülik a székely valutát.
A burgonya azonban kényes, nem lehet ugyanazon a parcellán két egymás utáni évben termeszteni, a vetésforgó betartása szigorú szabály. Az ipari és emberi fogyasztásra szánt krumpli esetében a hároméves vetésforgó ajánlott. Vetőgumó termelésénél a négyéves vetésforgó szükséges, így felmerül a kérdés: milyen kultúrákat lehet, érdemes beiktatni a vetésforgóba. A hagyományos cukorrépa egyre rosszabb üzlet, kevés a támogatás, ráadásul a cukorgyárak is nagy késéssel fizetnek. A kukorica nem rossz, igaz, a hektáronkénti profit nem kimagasló. Idén egy elfelejtett kultúrnövény is megjelent a szépmezői határban: húszhektáros, szépen sárgálló repcetáblában gyönyörködhettek a főúton haladók.
A repcét dr. Bartha János (képünk) vetette, kísérleti céllal. Arra volt kíváncsi, hogyan viselkedik ez a hüvelyes jelen éghajlati körülmények között, mennyire felel meg a burgonya előveteményeként. Szerzett tapasztalatairól kérdeztük.
— Hogyan bírja a háromszéki éghajlatot a repce?
— Az általános felmelegedés — mert csak létezik ilyen, érezhető az időjárás hóbortosságán — nagyon jól hatott a repce termesztésére. Kiemelem a téli hótakaró szerepét nemcsak a repce, hanem a búza esetében is, mert ez védte meg a fagykároktól. Nyilván, be kell tartani néhány alapvető technológiai eljárást. A legelső, hogy a repcének 80—100 kilogramm nitrogént, 60—70 kilogramm káliumot és foszfort kell biztosítani. Nem kell túlzásba sem vinni, mert akkor igen megnő, és az sem jó, megöli önmagát. A legfőbb, hogy minél hamarabb, augusztus 15—20. és szeptember 5—10. között a repce legyen földben.
— Eszerint jó elővetemény a repce számára a korai burgonya, búza?
— A legjobb a búza. Idén ez jól bevált, utána könnyű előkészíteni a területet. Altalajlazítóval meg lehet mozgatni a földet, forgó boronával egy menetben lehet előkészíteni a földet. Fontos a vetés mélysége, a mag ne kerüljön 3—4 centinél mélyebben a magágyba. Azért kell korán vetni, hogy a hideg beálltáig a növényen legyen 7—8 levél, gyakorlatilag a szárcsomó érje el az 1—1,5 centimétert. A repce karós gyökerű, lefelé igyekszik. Ha kap egy kis hótakarót is, száz százalékban átvészeli a telet. Gond a száraz hideg, mínusz 25—30 fokban egy-két napot kibír, de egy hetet már nem.
— Milyen gondoskodást igényel a repce?
— Tavasszal kell egy fejtrágyázás, 80—100 kilogramm között nitrogént, mikroelemekkel — bór, magnézium, kén — együtt. Permetezni kell, mert különben megtámadják a rovarkártevők. Két alkalommal szükséges, nagyon jó a Fury, Calypso, Fastac.
— A szépmezei repcetábla helyén újból zöldellnek a növények. Ez a kipergett magvak eredménye?
— Nagyon sok fajta van, a Pioneer, Rustica, Syngenta jó fajtákat forgalmaz. Újabban olyan fajtákat is kapni, melyek érésekor a hüvelyek nem nyílnak szét. A kipergés ellen speciális ragasztóanyagot lehet használni, melyet legtöbbször helikopterrel szórnak ki. De az önjáró permetező is megfelel, ez magasan jár, és nem veri ki a szemet a hüvelyekből. A hüvelyek sárgulásakor kell permetezni, így megelőzhető a veszteség.
— Okoz-e különösebb nehézséget a betakarítás?
— Egyszerű kombájnnal lehet learatni, repce-adaptert kell felszerelni az asztalra, ami oldalról is levágja a növényeket, így a kombájn nem húzza maga után. Az asztalt még hatvan centivel megnyújtja, így a kieső magvak sem vesznek el. Veszteség így is, úgy is van, de azt lehet értékesíteni. Száz-százötven kiló mag szokott kiperegni, azt nem tárcsázzuk be a földbe, szépen kikel, lesz belőle zöldtrágya. Az őszi mélyszántással bekerül a talajba. A repce gyökere mélyre lemegy, lebomlásakor olyan médiumot alakít ki, melyben a burgonya betegségei nem tudnak áttelelni, fejlődni.
— Hogyan lehet beiktatni a vetésforgóba a repcét?
— Hároméves vetésforgó lehet a búza—repce—burgonya, és kezdődhet elölről. Lényeg, hogy a burgonya között legalább két év legyen. Ha nem, szaporodnak a betegségek, sok kárt okoznak. A kétéves vetésforgó nem elég. A drótférgek és fonalférgek a legveszélyesebbek, sok kisgazda nem foglalkozik a talajbetegségekkel, így nagyon elszaporodnak. Vetőburgonya termelésénél azonban a négyéves vetésforgó szükséges, be lehet iktatni a kukoricát, cukorrépát.
— Mennyire jövedelmező a repce?
— Az egy hektárra eső költség 2000—2500 lej. Az értékesítéssel nincs baj, nagyon keresik. Az uniós előírások szerint néhány év múlva a tagországoknak az energia harminc százalékát bioforrásokból kell biztosítaniuk. Elsősorban szóba jöhet a repce, de a kukorica, az energiafűz és -fű is. Óriási tehát a kereslet. Egy tonna repcemagért körülbelül háromszáz eurót adnak. Egy hektáron kétezer-ötszáz kilótól négy tonnáig terem. Az én repcémet helyből vitték el Tulceára, onnan hajóval szállították exportra, 1,15 lej plusz áfa áron fizették ki.
— Az önköltség körülbelül a búzáéval egyezik meg. Jövedelem szempontjából hogyan állunk?
— Ha 2500 kiló repce terem hektáronként, az 2800 lejt ér. Tehát már ez profitot hoz. Ha a búza aratáskori ötvenbanis árát nézzük, akkor ezt 5700 kilogramm búza hozza. Ez pedig nálunk szinte lehetetlen. Biológiailag megterem, de a veszteségeket levonva sokkal kevesebb a hasznosítható termés. Tehát jól jövedelmező kultúra a repce, csak oda kell állni mellé. Főként az aratásra kell odafigyelni, hogy ne peregjenek ki a magvak. Az idei év sikeréhez hozzájárul az oroszországi szárazság és a nyugat-európai sok eső is. Mi itt, középen jól jártunk. Összegezve: nálunk a burgonyával, kukoricával érdemes foglalkozni, és a sorba bejön a repce is.
