Indul hát a visszaszámlálás: az ellenzéki pártok tegnap benyújtották a bizalmatlansági indítványt, a parlament vezetősége pedig rögzítette a vita és a szavazás dátumát.
Bő egy hét múlva kiderül, folytathatja-e tevékenységét a jelenlegi hatalom, vagy pedig a honatyák hallgatnak választóik szavára, és útilaput kötnek a Boc-kormány talpára.
Szinte mindegy is, mit tartalmaz az indítvány szövege: napról napra újabb tiltakozások robbannak ki országszerte, az eddigi langyos, szakszervezetek által szervezett tüntetések helyett egyre több társadalmi kategória spontán megmozdulások révén fejezi ki elégedetlenségét, elkeseredését, így aztán minden eddiginél nagyobb nyomás nehezedik a kormányzókra. A kilátástalanságot csak fokozza a jövő évi költségvetési tervezet: a napokban kiszivárgott dokumentum szerint jövőre is befagyasztják a nyugdíjakat, kevesebb jut a beruházásokra, csökken a béralap, így folytatódnak az elbocsátások, a társadalom legelesettebb rétegein csattan ismét az ostor, még a fogyatékkal élőknek szánt juttatásokat is megnyirbálnák. Az egységes bérezési törvényből pedig az derül ki: évekbe telhet, míg a közalkalmazottak, a tanárok, orvosok, köztisztviselők fizetése visszaáll a 25 százalékos csökkentés előtti szintre. Ráadásul a vállalkozók rendelkezésére álló, munkahelyteremtésre szánt hitelkeretet is felére vágnák vissza, így aztán az állami ágazatból leépített alkalmazottak elől is elveszik az esélyt, hogy állást találjanak.
És az sem számít, mivel védekezik majd Emil Boc miniszterelnök és csapata. Vélhetően ugyanazt ismétlik majd, amit eddig: két év után is a korábbi kormányt hibáztatják, a költségvetési egyensúlyról, a Nemzetközi Valutaalap által támasztott követelményekről, megszorításokról papolnak majd.
Pedig hiába mondják, nem lehet, elég csak a szomszédos Magyarországra vetnünk pillantásunkat: lehet találni olyan válságkezelő megoldásokat, amelyek nem az alacsony jövedelműeket és nem is a munkahelyeket teremtő kis- és közepes vállalkozásokat sújtják. Az Orbán Viktor miniszterelnök által bejelentett gazdasági intézkedéscsomag részeként a bankok után az energetikai vállalatokra, a nagy áruházláncokra vetnének ki többletadót. Lám, így is lehet pluszbevételt biztosítani az államkasszába, nem csak a fizetések lefaragása, az adók növelése, a lakosság nyomorba taszítása révén. És ez csak egy példa, hasonlók akadnak Európa más országaiban is.
Csak nálunk nincs, aki ezeket feltérképezze, és a másutt bevált módszereket alkalmazza. Hát ezért sem sírnánk a Boc-kormány után.