Továbbra sem ismerte el ugyan a vörösiszap-katasztrófában felelősségét a sokat bírált Mal, de a cég tulajdonosa, Tolnai Lajos, az Index hírportálnak nyilatkozva kijelentette, hogy a legfontosabb most a kárvallottak sürgős kártalanítása, ezért a cég másfél milliárd forintot ajánlott fel.
* Kolontár továbbra is holt vidék, folyik a megsérült házak bontása, a települést lezárták, folyamatosan szórják gipsszel a vörösiszap-tócsákat megelőzendő a porozódást, amely jelenleg a legnagyobb veszélyt jelenti. A kormány szerint az itt lakóknak kell eldönteniük, vissza akarnak-e költözni, vagy máshol képzelik el az életüket. Ehhez egyébként minden segítséget megkapnak. * A költségvetési hiánycél tartása érdekében Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette, hogy a bankadókon kívül újabb, három évre szóló válságadót vetnek ki a nyereséges vállalatokra, így a nagy áruházláncok 30 milliárd, a különösen nyereséges energetikai cégek 70 milliárd, míg a távközlési vállalatok 61 milliárd forintot fizetnek a költségvetésbe. * Tizennégy hónapra az állam nem fizeti be az illetékeket a magán nyugdíjpénztárakba sem. Ezeket a pénztárakat különben 1997-ben, a Horn-kormány idején a Világbank sugallatára hozták létre, kötelezővé téve egyes munkavállalóknak a belépést. Az ellenzéki, balliberális sajtó és a szocialista politikusok, valamint az érdekkörükbe tartozó klientúrájuk élesen bírálta ezt a lépést, némely politikus — Szanyi Tibor vagy Gyurcsány Ferenc — aki egyszerűen ,,lopásról" beszélt. A bírálók szerint a magánnyugdíjpénztárak ellehetetlenítéséről van szó, nem világos az sem, hogy mi lesz a befizetők pénzével?! Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője minden érintettet megnyugtatandó kijelentette, senki nem fog rosszul járni, aki akar, különben is visszaléphet a nyugdíjakat garantáló állami nyugdíjpénztárba. * Bokros Lajos európai parlamenti képviselő mind a válságadókat, mind a magánnyugdíjpénztárak ellehetetlenítését célzó intézkedéseket élesen bírálta. A válságadókról szólva azt fejtegette, hogy ezeknek is a lakosság fizetheti meg az árát, az áruházláncok bármikor emelhetik az árakat, az energetikai vállalatok is, míg a távközlési cégek lemondhatnak a korszerűsítésről, ugyanis nyereségüket elsősorban erre fordítják. * A múlt hét végén jelentette be a miniszterelnök az is, hogy januártól bevezetik az egykulcsos, 16 százalékos adót, amelynek célja elsősorban a gyermekvállalás ösztönzése és a gazdasági növekedés beindítása. Bokros szerint sok minden nem világos még, de az egykulcsos jövedelemadó ebben a formában az aránytalan közteherviselés irányába megy el, és egyértelműen a szegényebbek járnak rosszabbul. A családi adózás pedig a szociálpolitikát keveri az adórendszerbe, és zavarokat okozhat. * Világos, hogy a Fidesz-kormány egész pénzügypolitikája szembemegy az eddigi és Orbán Viktor szerint az országot csődbe, katasztrofális helyzetbe juttató liberális gazdaságpolitikával, amelyet a szocialista kormányok képviseltek, az állampolgárok fokozódó sarcolásával, és amely állami szegénységhez vezetett.* Egy felmérés szerint ma Magyarországon a gyermekek huszonöt százaléka éhezik, s a lakosság egynegyede nem jut hetenként minőségi élelmiszerhez (hús, zöldség, gyümölcs). Ezen az áldatlan helyzeten pedig változtatni kell, a lakosság terheit már nem lehet növelni, ezért nyúlt a kormány Orbán szerint a válságadókhoz.
