Az Európai Unió (EU) polgárai erőteljesen hangot adhatnak véleményüknek, és ha jogerőt nyer a vita alatt álló határozattervezet, jogot kapnak arra, hogy közvetlenül felkérjék a bizottságot új politikai kezdeményezések előterjesztésére, illetve kidolgozására.
Az Európai Parlament (EP) Állampolgári jogok, bel- és igazságügy (LIBE) szakbizottsága, melynek Sógor Csaba RMDSZ-es képviselő is tagja, egyhangúlag elfogadta az európai polgári kezdeményezésről készült véleménytervezetet. Ez a kezdeményezés a Lisszaboni Szerződés nagy újdonságának számít.
Az európai polgári kezdeményezésről az Európai Bizottság (EB) 2009 novemberében Zöld könyvet, azaz vitaindító jellegű, konzultációt kezdeményező dokumentumot jelentetett meg, amely az adott területen szükséges tennivalókat összegezi. Az eljárás jogi, adminisztratív és gyakorlati kérdéseket vetett fel, amelyekről hosszas konzultációs folyamat keretében adhattak hangot észrevételeiknek a tagállamok képviseleti szervei, de nem kormányzati szervezetek is.
A LIBE szakbizottságban készült véleménytervezet legfontosabb kérdései többek között a polgárok származása szerinti kezdeményezési jogosultság, a résztvevők korhatárának meghatározása, illetve az aláírók számának megállapítása volt az egyes tagállamokban. A képviselők arról is döntöttek, hány országból származzanak a kezdeményezést aláírók, mennyi legyen tagállamonként az aláírások minimális száma, milyen formája legyen a kezdeményezésnek, melyek legyenek az aláírásgyűjtésre, azok ellenőrzésére, illetve hitelesítésére vonatkozó feltételek, határidők stb.
Sógor Csaba módosító javaslatainak többségét megszavazták képviselőtársai. Az erdélyi magyar képviselő azt szorgalmazta, hogy a polgári kezdeményezés aláíróinak legalább a tagállamok egyötödéből kelljen származniuk. ,,Ez az arány lényegesen kedvezőbb, demokratikusabb, nyitottabb, mint a bizottság által eredetileg javasolt egyharmad" — értékelte a képviselő, aki a kezdeményező természetes vagy jogi személy vagy szervezet jogosultságát támogatta másik módosító javaslatával, de a politikai pártok, szakszervezetek és lobbicsoportok kivételével.
A polgári kezdeményezés elfogadhatóságára vonatkozó kritériumok rögzítése élénk vita tárgyát képezte, csakúgy, mint a polgári kezdeményezés nyomán az EB-vizsgálat módja és határideje vagy a szervezőkre vonatkozó követelmények, azaz hogyan teljesíthetőek leginkább az átláthatósági és a finanszírozási feltételek. A polgári kezdeményezésben való részvétel korhatárának meghatározása osztotta meg leginkább a képviselőket, de végül a 16 éves életkor mellett döntöttek.
.jpg)
