Az oktatási törvénycsomag — amelyet csak a következő tanévtől alkalmaznak majd — a kormány szándékai szerint gyökeresen megreformálja a felsőoktatást, de főként a közoktatást, amelynek szervezésében nagyobb szerepet kaphatnak az önkormányzatok, a szülők és az iskolák. Több kedvező előírást tartalmaz a nemzeti kisebbségek számára, így például a diákok anyanyelvükön tanulhatják a gimnáziumban és a középiskolában is Románia történelmét és földrajzát.
A tegnapi parlamenti vitán az ellenzék kifejtette: a kormány alkotmányt sért azzal, hogy gyorsított eljárással terjeszti a törvényhozás elé a közoktatás és felsőoktatás mélyreható reformját célul kitűző jogszabálycsomagot. Ezt ugyanis már korábban elfogadta a képviselőház, a szenátusban azonban a tervezet vitája elakadt. Az ellenzék azt kifogásolja, hogy a kormány nem vonta vissza azt a szenátusból, és így szerintük nincs joga a kormánynak ismét a parlament elé terjesztenie. Az SZDP és az NLP vezetői egyaránt megerősítették, ismét élni fognak a bizalmatlansági indítvány beterjesztésének lehetőségével, majd kivonultak a teremből.

Emil Boc miniszterelnök az este az RTV híműsorában kijelentette, a tanügyi törvénytervezet május óta a szenátus szakbizottságában rostokol, ott az ellenzéké a többség, ezért más lehetőséget nem láttak a törvény elfogadására. Elmondta azt is, csökken az óraszám, ezentúl nem a szolgálati időre, hanem a tanárok teljesítményére helyezik a hangsúlyt, továbbá nem az információhalmozást tekintik fontosnak, hanem azt, hogy a diákok megtanuljanak érvényesülni az életben. v A gyorsított eljárás azt jelenti, hogy a jogszabályról nem tartanak parlamenti vitát. Automatikusan elfogadottnak tekinthető a tervezet, ha az ellenzék a háromnapos határidőn belül nem nyújt be bizalmatlansági indítványt. Amennyiben megteszi, a parlament bizalmi szavazást tart. Így a törvény elfogadását az ellenzék csak a kormány leváltásával akadályozhatja meg.