Így fogalmazott Antal Árpád András: ,,most elég közel állok ahhoz, hogy lemondjak". Nem polgármesteri tisztségéről, hanem az RMDSZ városi szervezetének elnökségéről.
Elégedetlen ugyanis azzal, hogy a szervezet személyi kérdéseket a klientúrával old meg, mint mondta, hat éve, mióta belépett a politikába, ez ellen küzd.
Rendszerekre kell építeni az RMDSZ-t, ne úgy nevesíteni vagy éppenséggel kinevezni bárkit bárhová, hogy ki kinek a barátja, ki melyik platformnak az embere ― mondta. A tisztségeket nem eszerint kellene osztogatni, hanem annak alapján, ki mit tett le az asztalra, ne azért legyen valaki a megyei tanács alelnöke vagy alpolgármester, mert valamelyik platform nyomja előre, hanem mert értékes ember ― fakadt ki a városi elnök. Hozzátette, ő nem annak a híve, hogy a szervezet vezetőségén belül többséget állítson maga mögé, elnökként a konszenzusra törekedett, és nem arra, hogy bármely csoportosulás összehozza az 51 százalékot.
Az RMDSZ-en belüli harcok nem vezetnek semmi jóra, a platformok létjogosultságát ugyan nem kérdőjelezi meg, de részben e harcoknak tulajdonítja, hogy a sepsiszentgyörgyi önkormányzatban a szervezetnek csupán nyolc képviselője került be. Másrészt úgy véli, a saját példája is minősíti a platformokat: mezei RMDSZ-esként, azaz nem lévén tagja egyetlen csoportosulásnak sem, hat év alatt megszerezte a szervezeten belül is a fontosabb tisztségeket, és a polgármesterválasztást is megnyerte.
Ha nem tudja elérni, hogy az emberi értékek számítsanak, és ne a klientúra, lemond, és ehhez most elég közel áll ― ismertette. Esetleges lemondásával morális mércét akar felállítani, modellt mutatni a fiataloknak: ha tanulnak, dolgoznak, hibáikból is okulnak, akkor haladhatnak előre, nem úgy, hogy kierőszakolnak bármit is.
