A benyújtott ezerötszáz módosító javaslatnak csupán töredéke került be az oktatási törvénytervezetnek abba a változatába, amiért tegnap felelősséget vállalt a kormány, a jogszabály jelenlegi formában jobb, mint a képviselőházi változat, de szegényebb a lehetségesnél.
A módosított törvény szerint az állami alapfinanszírozást a középiskolai oktatásban is megkapják az egyházi és magániskolák, a tanintézmények vezetőtanácsában a korábbinál jelentősebb szerep jut a pedagógusoknak, a középiskolák nem a megyei, hanem a helyi önkormányzatok hatáskörébe kerülnek, de a megyei tanácsok támogathatják ezeket, különös tekintettel a községi szakközépiskolákra.
Lapunk érdeklődésére Bokor Tibor szenátor elmondta, egyik legfontosabb vívmánynak tartja, hogy az alapfinanszírozás kiterjed érettségiig minden iskolatípusra, de legalább ennyire fontos, hogy az új törvény szerint azok a diákok, akik a kötelező oktatás után nem kívánnak továbbtanulni, állami finanszírozással elsajátíthatnak egy szakmát, ezt teszi lehetővé a szakoktatásra vonatkozó fejezet módosítása, miszerint hattól két évig terjedő szakiskolák is működtethetők. Aki ellenben az ilyen típusú iskola elvégzése után (két év esetén X. és XI. osztály) folytatná tanulmányait, nem iratkozhat nappali tagozatra. Az elméleti középiskola hároméves (X—XII. osztály), a szakközépiskola négyéves (X—XIII. osztály). Utolsó percben változtatták az érettségi tárgyakat, két idegen nyelvi szóbeli lesz kötelező, a negyedik írásbeli vizsga pedig interdiszciplináris, a reál osztályokban kémia—fizika—biológia, humán osztályokban történelem—földrajz—társadalomtudományok tantárgyból.
Újdonság, hogy a pedagógiai líceumok képezhetnek olyan oktatókat, akik a bölcsődékben foglalkoznak a gyermekekkel (köztudott, hogy a középiskolai tanítóképző már nem elegendő, egyetemet kell végezniük az óvónőknek is); a címzetes (katedrán végleges) pedagógusokat állásuk megszűnése esetén csak az elbocsátó és a befogadó intézmény beleegyezésével lehet áthelyezni. Fontos módosítás, hogy a tanárképző egyetemeknek ezentúl kettős szakosodást kell nyújtaniuk.
Nem sikerült ellenben változtatni a közoktatás szerkezetén, az elemi iskola ötosztályos (előkészítő és I—IV.), az általános iskola V. osztálytól IX-ig terjed. A tankönyvbeszerzés jelenlegi, központosított módját sem sikerült megváltoztatni, a kormány elutasította a megyei szintű tankönyvlicitet, ez a feladat továbbra is a minisztérium hatáskörébe tartozik.
A kormány kötelezi magát, hogy mostantól nyolc hónap alatt kidolgozza a legfontosabb alkalmazási módszertanokat, ha a kilátásba helyezett bizalmatlansági indítvány (72 órán belül nyújthatja be az ellenzék) megbukik, az új törvényt jövő tanévtől alkalmazzák.
