Az elmúlt hét magyarországi közéleti vitáinak középpontjában az erkölcstelen végkielégítésekről hozott Fidesz-törvény állt, amelyet az alkotmánybíróság elutasított és visszaküldött az országgyűlésnek.
A törvény a jó erkölcsbe ütköző végkielégítések 98 (kilencvennyolc) százalékos adójáról beszél, ami a kétmillió forintot meghaladó végkielégítésekre érvényes. * Ezt az alkotmánybíróság gyors döntése elfogadhatatlannak ítélte. A legfőbb kifogás, hogy a törvény kiterjed a közszolgálatban dolgozókra is. Ezek után a Fidesz frakcióvezetője azt nyilatkozta, hogy a visszautasított törvényt változatlan formában újra benyújtják. Lázár János azt is kifejtette, hogy az alkotmánybíróság hatásköre nem terjedhet ki azokra a területekre, ahol ún. népszavazási tilalom van. * Húsz év után tehát először kérdőjelezte meg egy kormányon lévő párt az alkotmánybíróság kompetenciáját. * Az ellenzék — főleg az MSZP — politikusai élesen bírálták a számukra elfogadhatatlan fideszes álláspontot, amely gyengíti a jogállamban oly fontos ellenőrző szervezetek hatáskörét. Amire Lázár János úgy replikázott: ,,...ha nem oldjuk meg ezt a számunkra elfogadhatatlan kérdést, az erkölcstelen végkielégítések gubancos ügyét, a szocik egészen egyszerűen a pofánkba röhögnek." * Tiltakoztak a szakszervezetek is, a pedagógusok szakszervezete például egyetért a törvény lényegével, elfogadhatatlannak és tényleg jó erkölcsbe ütközőnek ítéli a végkielégítések zömét, de a határt például három és fél millió forintban állapítaná meg. * Sólyom László volt államfő és alkotmányjogász is jogszerűnek ítéli az alkotmánybíróság vitatott döntését. Felkereste a Sándor-palotában Schmitt Pál köztársasági elnököt is, hogy hangot adjon ellenérzésének az alkotmánybíróság jogkörének tervezett csorbításával kapcsolatban. * Megszólalt Orbán Viktor is. A miniszterelnök azt fejtegette, hogy ez az ügy, akárcsak a magánnyugdíjpénztárakról folyó vita, világosan jelzi az ellentétet az alkotmány paragrafusai és a folyton alakuló valóság között, ezért aztán az alaptörvényt módosítani kell. Köztudott, hogy tavaszra tervezik az új alkotmányt, amelyen több munkacsoport is dolgozik. * Megszólalt a magánnyugdíjpénztárak pénzének a költségvetésbe való átirányításával kapcsolatban — a lépést az ellenzéki politikusok lenyúlásnak, durvábban egyszerűen lopásnak nevezik — Matolcsy György gazdasági miniszter is, aki a hárommillió magánnyugdíjpénztár-tag 98 százalékának az állami nyugdíjalapba való visszalépésével számol... * Nyilvánosságra hozták az egy éve letartóztatásban levő, a néhány évvel ezelőtti hídblokád során elhíresült Budaházi György bombamerényleteinek megdöbbentő adatait. A vizsgálat szerint Budaházi állt a Magyarok Nyilai szervezet szocialista politikusok lakásai ellen szervezett merényletei mögött, s amint kiderült, még számtalan más merényletet is terveztek, legalábbis a lehallgatott telefonbeszélgetések tanúsága szerint, de ezek szerencsére nem jöttek össze... * Tarlós István, Budapest új főpolgármestere bejelentette, hogy megindult a Demszky-korszakban történt privatizációs szerződések felülvizsgálata. * Végre leszedték Budapest útjairól a traktorokra vonatkozó, behajtani tilos táblákat, melyekkel Demszky Gábor exfőpolgármester az agrártüntetők budapesti tiltakozásait akadályozta meg, és Horváth Csaba szocialista várospolitikusnak ajándékozták örök emlékül.
