Niczuj Ödön, Felső-Háromszék egyik legismertebb vőfélye 1957. augusztus 30-án született Alsócsernátonban, az elemit szülőfalujában végezte, majd a kézdivásárhelyi faipari szakiskolában tanult három évig, aztán pedig a bútorgyárban kapott munkát. 1978-ban, a kötelező katonai szolgálat után Tordán keramikus szakképesítést szerzett, és a szigetelőgyárban dolgozott 1991-ig.
1985-ben a csernátoni fiatalok szüreti mulatságra készültek. Gyergyai Károly, a művelődési otthon akkori igazgatója felkérte, vezesse le a mulatságot. Szövegeket keresett, s így akadt Szélyes Sándor, a Marosvásárhelyi Állami Székely Népi Együttes népszerű szólistájának rigmusaira, majd amikor személyesen találkozott vele, a művész felhatalmazta, hogy szövegeit bárhol és bármikor elmondhassa. Ily módon lett Niczuj Ödön a csernátoni népi együttes bemondója. Tizenöt esztendő után, 1990-ben felkérték, hogy Kommandón vállalja el a lakodalmi szokás levezénylését. A lakodalmas szövegeket Salamon Ferenc akkori csernátoni magyartanártól kapta. Fellépése annyira jól sikerült, hogy a zenészek, akik hosszú évek óta muzsikáltak esküvőkben, nem is érzékelték, hogy a vőfélynek ez az első ,,lakodalma". Abban az évben Csernátonban két lakodalmat vezetett le, a következő esztendőben már huszonhárom helyre hívták, s azóta közel ezer lakodalmat vezetett le, s ez nem kis teljesítmény. Kézdi-, Sepsi- és Orbaiszék mellett a Szilágyságban, Maros és Hargita megyében, a Barcaságban és Magyarországon is vőfélykedett. Olyan esztendő is volt, amikor negyvenhárom lakodalomba hívták. Csernátonban rajta kívül két vőfély is él: Somodi Béla és Vargha Dénes. Bár családjában nincs fiú, Ninczuj Ödön azért gondoskodik az utánpótlás neveléséről, az almási Finta Szilárd és az albisi Kicsid Tibor tanulja tőle a mesterséget. A kézdiszéki vőfélyek Niczuj Ödön kezdeményezésére találkoztak először a Háromszéki Magyarok Világtalálkozóján, s később Csernátonban, Gelencén és Kézdiszentléleken, s két évvel ezelőtt négy társával együtt a Kárpát-medencei vőfélytalálkozón is részt vett.
