Folytatná a kormány az oktatási törvénytervezet felelősségvállalással történő elfogadását, miután az alkotmánybíróság tegnap közzétette döntésének indoklását, az ellenzék azonban teljesen másként értelmezi a taláros testület ítéletét, szerintük a parlamenti vitát kellene folytatni. A bírói testület igen ellentmondásosan foglalt állást: szerintük nem megalapozott a gyorsított eljárás, de nem is tudják azt megakadályozni. A jogszabály sorsa így továbbra is bizonytalan.
Nem tudja a jobb kéz...
Az alkotmánybíróság múlt heti döntésében alaptörvénybe ütközőnek ítélte meg a kormánynak az oktatási törvénytervezetért való felelősségvállalását. A taláros testület szerint a kormánynak nem lett volna joga visszavonni a szenátus napirendjéről az oktatási törvénytervezetet annak érdekében, hogy elindítsa a felelősségvállalási folyamatot.
A tegnap közzétett indoklás azonban igencsak ellentmondásos. Egyfelől leszögezik, hogy a kormány nem bizonyította, mi teszi szükségessé a sürgősségi eljárást, hiszen a jogszabályt csak a 2011 őszén kezdődő tanévtől alkalmaznák. A testület szerint a hatalomnak azt sem sikerült igazolnia, hogy a szenátus oktatási szakbizottságában megrekedt a jogszabálytervezet, és ezért vált volna szükségessé a gyorsított eljárás. Intézményi konfliktus alakult ki a parlament és a kormány között, sérült a törvényhozás hatásköre — állapították meg a bírák. Ugyanakkor azonban azt is leszögezik: nem hagyhatják jóvá Mircea Geoană arra vonatkozó kérését, hogy kötelezzék a kabinetet a folyamat leállítására. Ez ugyanis meghaladja a taláros testület hatáskörét — állítják a bírák.
Előre tűzön-vízen át
Emil Boc kormányfő éppen erre hivatkozva jelentette be, hogy folytatják a felelősségvállalási procedúrát. A kormányfő azt is elmondta: az alkotmánybíróságon belül sincs többségi álláspont: négyen egyféleképpen foglaltak állást, négyen másként látják a helyzetet, a kilencedik bíró pedig különvéleményt fogalmazott meg. Amellett, hogy az alkotmánybíróság nem jogosult az eljárás megszakítására, még két olyan fejlemény történt, amit a bírák múlt heti döntésükkor nem vettek figyelembe — érvelt a kormányfő, emlékeztetve arra, hogy a törvényhozó testület vezetősége korábban rábólintott a felelősségvállalási procedúrára, másrészt az ellenzék benyújtotta a bizalmatlansági indítványt, amelynek nyomán meg kellett volna tartani a bizalmi szavazást. Boc szerint a szenátusi házelnök által kifogásolt, a parlament és a kormány között felmerült "alkotmányos természetű jogi konfliktus" megszűnt abban a pillanatban, amikor a parlament vezetősége zöld jelzést adott a kabinet felelősségvállalási eljárására. Hasonló álláspontra helyezkedett az RMDSZ is: Markó Béla RMDSZ-elnök szerint folytathatják a felelősségvállalást. A procedúra következő lépése a benyújtott bizalmatlansági indítvány felolvasása, majd annak vitája és a bizalmi szavazás. Ezek időpontjáról a parlament vezetőségének kell döntenie jövő héten.
Băsescunak hátra arc
Az ellenzéki pártok vezetői szerint azonban visszaélést követ el a kormány, ha folytatja a felelősségvállalási folyamatot. Mircea Geoană szerint össze kell hívni a két ház állandó bizottságait, és ott kell dönteni a parlamenti vita folytatásáról. Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt elnöke szerint nyilvánvaló törvénytelenséget követ el a hatalom, ha folytatja a felelősségvállalást. Tegnap este még azt is kilátásba helyezte, hogy beindítják a Traian Băsescu tisztségéből való felfüggesztését célzó eljárást, ha az államfő kihirdeti az oktatási törvényt.
