A Nufărul községhez tartozó Ilganii de Jos falu a Duna-ág bal partján, a tulajdonképpeni delta területén fekszik. Innen a vállalkozó szellemű autósok, miután komppal átkelnek a folyón, útjukat tovább folytathatják a védőgát koronáján útnak nevezett, valójában gödrökből kirakott, az utasból a lelket kirázó, széttaposott csapáson a folyam középső ága, a Sulina s az ott levő települések felé.

Tündérrózsán születni
Nufărul, illetve a község bejárata előtti letérőtől háromszáz méternyire levő kispanzió kikötője a Galatea kishajó állomáshelye. A panzió üzemeltetője Niţă Săloiu vállalkozó - súlyát legalább másfél mázsára saccolom, amikor halászni indul a közeli Duna-szigetre, és a csónakba beszáll, szinte fél az ember, nehogy összeroppanva kettétörjék alatta.
Sanyi, a Galatea kishajó gazdája mind-össze 3000 euróért egy pontont vásárolt. (Ha egykori gazdája ócskavasként eladja, többet kapott volna érte, de ehhez fel kellett volna darabolni vastestét, a lerakathoz fuvarozni stb., s emiatt inkább eladta.) Niţă Săloiu a minihotel - tulajdonképpen egy vízi szálló - kikötőjében helyet adott a pontonnak, a Galatea emellett köt ki. A Galateát a folyón kell teleltetni, mert az országút felüljárói, a hidak, vasúti vezetékek alatt az utánfutóra felcsőrölt jacht akkor sem tudna átbújni, ha tetejéről a kiálló antennákat leszerelik. Az ország közlekedési körülményeire ez is jellemző: a Galateát Németországból Nagymarosig utánfutón szállították, onnan öt nap alatt a Dunán hajóztak le vele Tulceáig, hogy az országutak felüljárói alatti bujkálást kiiktassák az útvonalból. Niţă Săloiu méhészkedik is, a pontont a hajókikötés és -őrzés ellenszolgáltatásaként használhatja, arra például, hogy kaptárakat szállítson véle a delta mélyébe.
Niţă Săloiu jó humorú, joviális férfi. Szol-gálatkész, tisztelettudó, vendégeivel gyorsan baráti viszonyt kialakító típus.
Engem ottani tartózkodásunk alatt egyetlen dolog, a község megnevezése zavart. Erdélyi magyarként mi érzékenyek vagyunk a település- és az anyanyelvi tájnevek megőrzésére. A Nufărul - tavirózsa, tündérrózsa - községmegnevezés hangulati töltete miatt eleve abszurd ötlet volt, mert a jelenséget magyar nyelvre átplántálva hogyan hangzik az, hogy valaki Tündérrózsán született, Tündérrózsa 7. szám alatt lakik, és így tovább. Még az "átkos" korszakból tudom, hogy a delta természeti egyensúlyát sikeresen megbontó Kárpát-Géniusz a helyiek elmondása szerint helikopteres deltajárása közben kérdezte, hogy az alattuk levő falunak, községnek mi lenne a neve. És amikor kísérői sorjázták a török településneveket, dührohamot kapott, és diktálta a falvak új neveit. Így született a Nufărul - Tündérrózsa - név, a hozzá tartozó Victoria - Győzelem - is akkor kapta a nevét. De található a Duna-delta térségében Partizan falunév, 1 Mai, Mineri - Bányászok -, és van aztán Mihail Kogălniceanu, úgy tudom, több is, Mihai Bravu stb., stb. Képzeljük el, milyen jól hangzik az, ha valaki azt mondja: Május 1-en születtem. Előbb gondolhatunk a születés dátumára, mint annak helyére. Az se kutya, hogy Mihail Kogălniceanuba megyek. Ho-gyan? Mint Jónás a bibliai cetbe?
Summa summarum: Dobrudzsa kevert lakosságának nincs kellő immunitása, hogy ezeket a nyelv szelleme elleni támadásokat kivédje. Amikor Dobrudzsa Romániához került Duna-deltástul és mindenestül, a térség mind-össze három százaléka volt román. Tulceán ma is 28 nemzetiség él.
A török, tatár, lipován, orosz, ukrán, hohol, bolgár, görög nevek nyílt vagy rejtőzködő üldözése, irtása a Kárpátok Géniuszának uralgását megelőzően is dívott, de ezekben az években tetőzött. A dobrudzsai nemzeti kisebbségeknek alig volt/van értelmiségi képviselőjük. Az erdélyiek ellenállása markánsabb volt, a diktatúra éveiben is sikerült megakadályozni, hogy Teleket - Orbaiteleket - Cîmpeniţára változtassák, Zabolát Floreni-re, s a ’89-es fordulat után a Pădureni-t is visszakereszteltük Sepsibesenyőre. A római kori egykori Prislava így reinkarnálódott Nufărul nevűvé.

Prislava-Proslavita-Bruscavita-Nufărul reinkarnáció
Nufărul és a hozzá tartozó falvak - Ilganii de Jos és az egykori Pârlita nevűből Victoria lett - közel fél évszázados településképét ismerve, a változások számottevőek. A régi időkről a Brotăcel vízi szálló öreg, asztmás őrével beszélgettem, aki a pontonról fogja madzaggal kikötött horgászbotjaival a harcsabocsokat, süllőket. Daniel bá súlyos beteg, hangja rekedtes, járása ingatag, mégis egymás után pöccinti a cigarettacsikkeket a Dunába. Egy kupica pálinkával is kínáljuk, de nem fogadja el. Orvosságot szed. Egy doboz sört viszont felhajt.
A pontonról jól látható hegyfokra mutatok, és a nevéről érdeklődöm. Nem tudja. Nincs neve. Az Ilganii de Jos felé onnan induló kompkikötőt viszont áthelyezték arrébb - mondja -, mert régészeti ásatásokat folytatnak. Nagy szenzáció volt, amikor százméteresnél hosszabb, sziklába vájt alagutat fedeztek fel, benne sok-sok régi lelettel. Csontokkal. Az idős őr meglepően jól tájékozott. Mondja, hogy az emberek, ha azokon a területeken ásnak valamiért - vízvezeték, szennycsatorna, épületalapozás - régiségeket fordít ki a földből az ásó. A telektulajdonosok ezt nem mindig jelentik a tulceai múzeumnak. Inkább megtartják a cserepeket, miegymást.
A névtelen (?) hegyfok merőlegesen szalad rá a folyamágra. Tulcea és Murighiol között Nufărul nem az egyetlen hely, ahol a mészkőszirtek belelógatják lábukat a folyamág vizébe. A görög, majd a római korban ezeknél a sziklafokoknál erődítések alakultak ki. Nufărul és Ilganii de Jos szintén erődítmény volt a Duna két partján.
A Duna-delta egyébként mintegy tízezer esztendős csupán, a deltának az a területe folyami hordalékból képződött, és - csodálkozásomra, amikor a térség területének geoló-giai szelvényeivel ismerkedtem - nem túl nagy mélységű. Halbiológusok szerint a páratlanul gazdag halállomány kialakulásának meghatározó eleme a dobrudzsai mészkő. A vízi élőlények testének felépítésében fontos szerepe van a vízben oldódó kalciumnak. A Dobrudzsai Röghegység Európa egyik legrégibb hegysége. A Duna-deltában így találkoznak a kontinens legősibb földkéregdarabjai a legfiatalabb folyammedrekkel.
Nufărul egyébként intenzíven foglalkoztatatja a régészeket, írókat, publicistákat. A település nevének sűrű változtatásai is jelzik, hogy a térség folyamatosan a politikai érdeklődés központjában állt. A Prislava, Proslavita, Bruscavita neveket a Nufărul előtt a Domniţa Maria, Ada Marinescu neve is illatosította. A Menj Domniţa Mariába! felszólítás hangulatilag bizonyára felért egy káromkodással.
Én csupán azon csodálkozom, hogy a latinitásra oly sokat adó román értelmiség miért nem éppen ezeket az adott neveket használja fel a kontinuitás egyébként álelméletének igazolására, és miért éppen ezeket cseréli fel mindenféle "domnicákra", és miért ezeket "tündérrózsásítja"?
Biztató jel viszont ebben a témában a tulceai és bukaresti szakmai körök érdeklődése a turisztikai infrastruktúra látványos fejlődése iránt. Ennek értékei különösen a Dunáról láthatóak, ami természetes, hisz a német vagy francia luxushajók, egyéb vízi járművek kirándulói ebből a szögből szemlélik a településeket, és a látvány meghatározó lehet a deltalátogatás további terveinek kialakításában.
Egyébként a Dunának köszönhető az is, hogy a szálloda- és vendéglátó-ipari kultúra értékei bevonulnak a Duna-delta térségébe. A tájesztétika és a modernitás szempontjainak szerencsés találkozását már nemcsak elvétve látjuk. Nufărul és Victoria között az egyik, Dunára szaladó hegyfok sziklafalát függőlegesre marták, és oda építettek kinézése után ítélve luxusszállót és jachtkikötőt. Dunavăţul de Jos térségében olyan, náddal fedett fogadókat, szállodákat látunk, amelyek Hamburg leggazdagabb kertvárosi részeinek is díszére válnának. A drága vegyi kenceficékkel tűzállóvá varázsolt nádfedél télen meleg, nyáron mérsékeli a forróságot. Ám szépségéhez és hasznosságához mérten drága. A deltai falvak eredeti, nádfedeles házikói között viszont éppen ide illőek, a hely szellemét sugározzák.

Magyar vállalkozók
Miután a Galateába bepakoltuk a töméntelen sokaságú cuccot - ez lesz a hajó első deltai útja -, a kormányos azt javasolta, este lesz még annyi időnk, hogy Fülöp András csíkszeredai barátunkat Dunavăţul de Jos-i - alsó-dunaváci - panziójánál meglátogassuk.
Andris vállalkozó szellemű férfi. Ro-mantikus alkat. Jókora telket vásárolt a Dunăvăţ-csatorna mellett, tíz kilométernyire a Szent György folyamágtól, ahonnan a deltai kanálisokon gyorsan el lehet jutni a Razelm tengernyi tavához, lehet horgászni a csatornákban, a Lipovenilor, Dranov, Bel-ciug nevűeken és társaikon, a folyamágon, és át lehet csónakázni a folyam bal partjától keletre levő tórendszerekbe is. Én a vállalkozás fénykorában jártam ott, néhány évvel ezelőtt. A tulajdonképpeni deltai településeket kivéve Alsó-Dunavác Dobrudzsa legszélső, délkeletre eső települése. Itt Andris egy barátságos oázist teremtett. Csónak-köl-csönzéssel, idegenvezetéssel, horgászati tanácsokkal és felszerelésekkel is. Hűtő-lá-dá-iban a csukák, harcsák, süllők jó étvágyú vendégeket csalogattak. A konyhán csíki gazdasszonyok szorgoskodtak, és remek étkekkel kedveskedtek a vendégeknek. Andris tovább bővítette Duna-deltai vállalkozását. Tizenegy hektárnyi homokos területet vásárolt. Fajlovakat. Kocsikat, kordékat. Lovas iskolát alapított a homokon. Köztiszteletnek örvendő gazdává vált.
Mostani utunk során ehelyett gyepes udvart, halott motelt találtunk. Ennek egyetlen okozója volt: a Duna áradásának idején a csatornákba benyomul a nagy mennyiségű hordalékot görgető víz. Belső langók keletkeznek, és a gyenge sodrás miatt kicsapódik az iszap. Eliszaposodnak a csatornák. Főleg az, amelyik Andris moteljéhez vezet.
A mintegy ötven személy befogadására alkalmas fogadó ott áll üresen. Az iszap mellett a gazdasági recesszió is lerakódott a deltajárók portáin. Kisebb az érdeklődés.
A recessziónak előbb-utóbb vége lesz. Alsó-Dunavácra Tulceától modernizált út vezet. (Zsákút, mert innen szárazföldön tovább menni nem lehet.) Ez is jelzi, hogy a turisztikai és vidékfejlesztési minisztérium meg az önkormányzatok számítanak a térség vendégforgalmának élénkítésére.
Andris áruba bocsátotta - vagy bérbe adja - a motelt. Földjeit eladta. Lovait hazavitte, és erdélyi fogathajtóversenyeken próbálja felejteni a szépen induló deltai múltat.
Vajon a tulcea-dunavăţi út modernizálása után nem futná a csatorna rendszeres kotrására is? A Duna-deltában hatalmas géppark áll nagyrészt kihasználatlanul. A csatorna karbantartásában a számos többi alsó-dunaváci panzió szálloda- és moteltulajdonos is érdekelt. Sokan vannak.
A falu épül, szépül, s az iszap megfojtja.
És információink szerint a Duna-delta többi térségében, a Sulina ágon, a Chilián a magyar vállalkozók szerencsésebbek, őket nem iszapolja le sem a Duna, sem a recesszió árja.