Mondanunk sem kell, úgy kivágták a történelem és földrajz anyanyelvi oktatására vonatkozó cikkelyeket a jogszabályból, mint tetves macskát a gazdája. Hétfő reggel azzal álltak elő: itt a jó törvénytervezet, semmi szükség a kormány felelősségvállalására, hét végén, túlórában ők megoldottak mindent. Dühöngött a kormánypárt, vele az RMDSZ, s hogy nagyobb nyomatékot kapjon tiltakozásuk, megfenyegették Mircea Geoanăt, hogy ismét előveszik házelnöki tisztségből való menesztésének ügyét. Végül lehiggadtak: az állandó büró elutasította az oktatási bizottság hét végi hajrájának eredményét, s az alkotmánybíróság szerdai döntése után dől majd el, mi is lesz a tanügyi törvénytervezet sorsa.
Délfelé újabb ricsaj. Emil Boc váratlanul bejelentette: nem küldi át a parlamentbe bértörvénytervezetét, melyet ugyancsak felelősségvállalással akar áterőltetni a T. Házon, mert - micsoda felismerés - nincs rajta a kormány, a szakszervezetek és a munkáltatók képviselőiből álló Gazdasági és Társadalmi Tanács (CES) pecsétje. Korábban majdhogynem dicsekedett: készen áll a nagy megmérettetésre, még az IMF áldását is elnyerte, hogy kemény 690 lejre emelje a minimálbért, s arra is, hogy lenyessen mindent, amit lehet, a szociális juttatásokból.
Estefelé a képviselőház munkaügyi bizottsága kavarta fel a kedélyeket. Bejelentették - hányadszor már? -, úgy döntöttek, a férfiakat 64, a nőket 60 éves korukban fogják nyugállományba helyezni, és a nyugdíjpont értéke nem lehet kevesebb az országos átlagbér 45 százalékánál. A baj csak az, a végső szavazásnál majd kiderül, az ellenzék még mindig kisebbségben leledzik a román parlamentben.
És péntek óta folyik a nagy belügyminisztériumi csata, az úgynevezett korrupció és az alvilági kapcsolatok elleni harc. Igaz, csak szóban, nyilatkozatok szintjén, amúgy minden marad a régiben, mert mifelénk regula: baráti kéz kezet mos.