Az ír kormány szerdán ismerteti a már korábban bejelentett 15 milliárd eurós megtakarítási tervének részleteit azt követően, hogy a hét végén bizonyossá vált: az ország pénzügyi segítségért folyamodik az Európai Unióhoz és a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF). A mentőcsomag mérete még a tárgyalásoktól függ, uniós diplomaták akár 90 milliárd euróig terjedő összeggel számolnak.
Az ír pénzügyminiszter, Brian Leni-han vasárnap jelentette be, hogy Írország nemzetközi pénzügyi segítséget kér, és elmondta: a kormány hivatalos tárgyalásokat folytatott az IMF, az EU és az euróövezeti jegybank (EKB) képviselőivel. Az EU tagországainak pénzügyminiszterei még vasárnap megállapodtak abban, hogy Írország támogatást kap az euróövezeti pénzügyi mentőmechanizmus révén. Tegnap Dublinban azt közölték, hogy az ír kormány szerdán ismerteti a már korábban bejelentett 15 milliárd eurós megtakarítási tervének részleteit, ugyanakkor uniós források szerint a mentőcsomag nagysága csak a jövő hét elejére körvonalazódik.
A kidolgozott tervre az uniós hatóságoknak is rá kell bólintaniuk. Olli Rehn uniós pénzügyi biztos tegnap Brüsszelben közölte, hogy a dublini szakértői tárgyalások november végéig lezárulhatnak. A pénzügyi biztos szóvivője szerint ezután még az ír kormánynak is jóvá kell hagynia a mentőcsomag nagyságát, illetve annak feltételeit.
Londoni elemzők az ír helyzettel kapcsolatban tegnap arra figyelmeztettek: a pénzügyi mentőcsomag ára az eddigi ír növekedési modell fő pilléreinek teljes felszámolása lesz. Bonyolítja a helyzetet, hogy hírügynökségek szerint az ír kormánykoalíció kisebbségi tagja előrehozott választások kiírására szólított fel, ez megzavarta az írországi pénzügyi válság rendezését. Elemzésében a Commerz-bank azt jósolta, hogy a mentőprogram fókuszában a megrendült ír bankrendszer áll majd. A ház elemzői szerint az EU az ír bankszektor ,,masszív fogyókúráját" fogja követelni. Az ír mentőcsomag kapcsán az Európai Bizottság tegnap megerősítette, hogy bízik Portugáliában - az Írország után a következő leggyengébbnek tekintett euróövezeti országban -, mivel az ottani helyzet alapjaiban különbözik Írországétól, és Lisszabon megszorító intézkedései lehetővé teszik az államháztartási célkitűzések teljesítését.
David Cowen ír kormányfő tegnap bejelentette, a következő évre szóló költségvetés megszavazása után feloszlatja a parlamentet, hogy a választók döntsék el, ki vállalja el a kormányzás felelősségét. Cowen szerint vannak körülmények, amikor a nemzeti érdekek szolgálatának alá kell rendelni más megfontolásokat, beleértve a párt-, a politikai és személyes érdekeket, és ez ilyen körülmény. Ezzel arra célzott, hogy Írország pénzügyi segítségért fordult nemzetközi intézményekhez.
