,,Az emberi agy nagyszerű dolog: mindaddig kiválóan működik, amíg az ember fel nem lép az emelvényre, hogy beszédet mondjon." A mondat Mark Twaintől származik, aki híresen lámpalázas volt, akárcsak Romy Schneider vagy Hape Kerkeling, korunk német stand-up komikusa. Bob Dylan kísérőzenekara, a The Band az 1970-ben kiadott Stage Fright című album címadó dalát szentelte a sokak által ismert jelenségnek.
Nem kell feltétlenül híresnek lenni ahhoz, hogy valakit elfogjon a lámpaláz. A berlini Freie Universität által végzett felmérés szerint vizsga előtt az egyetemisták negyven százaléka érez felfokozott izgalmat, amely izzadó tenyerekkel és kiszáradó szájpadlással jár együtt. Ennek oka a hormonok ,,pergőtüze", amelyért elsősorban a mellékvese a felelős. Ugyanezek a hormonok lépnek működésbe akkor is, amikor arra van szükség, hogy éberek, figyelmesek legyünk, és maximális teljesítményt tudjunk nyújtani. Mindez az evolúciónak köszönhető: vészhelyzet esetén az ember így tudja a legtöbbet kihozni magából.
A jelenség árnyoldala a lámpaláz: a zenészek hamisan vagy bizonytalanul játszanak, a színészek, szónokok bakiznak, s olyan ember is akad, aki a szorongástól elájul. Rajtuk kíván segíteni Németország első lámpalázrendelője, amely nemrég kezdte meg működését a bonni egyetem klinikáján.
,,Mint minden szorongásos állapot, a lámpaláz is gyógyítható" - mondta el a Berliner Morgenpostnak a rendelőt létrehozó Déirdre Mahkorn neurológus. ,,Mi-nél hosszabb ideje szenved a páciens lámpaláztól, többnyire annál hosszabb időt vesz igénybe a terápia is."
A kezelés alapját a személyiség átvilágítása képezi: ennek révén tud meg a kezelőorvos pontos részleteket a lámpaláz okáról. Sokszor derül fény arra, hogy a páciens perfekcionista személyiség, akit erős becsvágy és maximális teljesítmény elérésének vágya sarkall. Később az orvos bevezeti őt a hozzá illő ellazulási technikába. Esetenként már az is segít, ha kissé megváltoztatja a testtartását, miáltal a levegővétel nem a mellkas felső részéből, hanem a rekeszizom mozgatásával, a has felől történik.
Fontos persze az is, hogy a páciens az ellazulási technikát ,,éles" helyzetekben is alkalmazza. A bonni terápiának ezért részét képezi az is, hogy a lámpalázas személyek a klinikán összegyűlt közönség előtt zenélnek, szavalnak, énekelnek.
Zenészek esetében az átlagosnál jóval gyakrabban jelentkezik lámpaláz. Klasszikus zenével foglalkozók körében ötven, zeneakadémiára járó hallgatók körében hetven százalék a fellépéstől, előadástól rettegők aránya. Ez a félelem nemegyszer a zenei pályafutás végét jelenti. (MTI)
