A honfoglalás kori magyarokról és a huszárokról tanulnak a gidófalvi Czetz János-iskola hatodikos és hetedikes nebulói. Zsigmond Zoltán igazgató-történelemtanár merészet gondolt: ne csak a könyvekből ismerjék meg a gyerekek azt a varázslatos világot, hanem kerüljenek kézzelfogható közelségbe az ősmagyarokkal, vitézekkel.
A faluban működÅ‘ Szilaj HagyományÅ‘rzÅ‘ Egyesület szÃvesen vette az igazgató meghÃvását a rendhagyó történelemórára, és az egykori homokbánya területén tartott bemutatót a diákoknak.
Korhű ruhákkal, hagyományos fegyverekkel, szÅ‘rén vagy nyeregben megült lovakkal kápráztatták el a fiatalokat az egyesület tagjai. A honfoglalás kori magyarok ruházatát, fegyvereit Kövér György mutatta be. Ezt követte a lovasbemutató, melyet Kádár László érdekes kommentárja kÃsért. Suhogó szablyákkal, ördöngösen forgatott fokosokkal, Ãjakkal, kopjákkal száguldottak a réten az ,,Å‘smagyarok", rendre hullott a porba az ellenség feje, amit ebben az esetben karóra tűzött répafejek jelképeztek. A gyerekek közül sokan megfogalmazták: nem gondolták volna, hogy ilyen egyetértés lehet ló és lovas között, hihetetlen, ahogy együtt gondolkodnak. A huszárokat Fazakas Péter, az egyesület vezetÅ‘je mutatta be. Érdekes mozzanat volt a lóháton birkózás, aminek elengedhetetlen vége, hogy egyik vagy mindkét vitéz a földre kerül. El is hangzott a sarokigazság: lóról csak az nem esik le, aki nem ül fel rá!
A sikeres bemutató mögött sok-sok óra edzés, gyakorlás rejlik. Másfél éve alakult a csapat, legfiatalabb tagja hároméves, a legidÅ‘sebb 42. Nemrég csatlakozott hozzájuk Bács István faművész-mester, aki Å‘smagyarokat ábrázoló szobrokat mutatott be, és Ãgérete szerint hamarosan korhű Ãjakat is készÃt az új ,,Å‘smagyaroknak".
