Háromszék vármegye keleti határa ugyanis nem a vízválasztót követte, mint most, hanem a Putna festői völgyén húzódott, s azt csak a tulajdonjog harcosai tudják megmondani, mekkora feladat az elcsatolt területek erdővagyonát peres úton visszaszerezni. A Felvidék, Bardoc-fiúszék révén viszont tetemes rész került hozzánk a Dél-Hargitából és a Rikából. Negyvenkét év pergett le azóta, hogy keblére ölelte a történelmi Háromszék ezt a területet, amelynek része nemcsak a most meglátogatott Bardoc-Füle és Székelyszáldobos, hanem Vargyas, Olasztelek és Felsőrákos, valamit Bibarcfalva, Kisbacon és Magyarhermány is.

Kormos vize nem foly vissza...
Csak a Feketeügy és Kászon vetélkedhet még akkora vízgyűjtő területtel, mint a Kormos és a Valál vize, ahol az idei esőzések-áradások tetemes károkat okoztak. Helyreállításuk jeleit már a Bardoc előtti vaspallónál láttuk. Erő­gépek dolgoznak a községközpontban, Erdő­füle szívében. Fenn, a Hámor falurészen a Sár­patak végzett olyan rombolást, hogy épített mederbe kellett kényszeríteni.
— Soha nem gondoltam volna, hogy ez az árok ilyen pusztítást tud végezni — mondta Boda István községi képviselő.
Belső utcákat és erdőipari utakat rongált a hegyről lefutó ár. Nem volt idő pénzekre várni, önerőből kellett megkezdeni a legfontosabb javításokat. Most már mederszabályozó és parterősítő munkálatokat végeznek itt.

A nyüzsgő hármas
Év vége felé is ,,nyüzsgő" a felvidéki hár­mas: Bardoc, Erdőfüle és Székely­szál­do­bos.
Az utolsó simításokat végzik az eljövendő sportbázis öltözőépületén, átadására készülnek. Két csapat számára öltöző, szoba az edzőknek, egészségügyi pont, kazánház. A focipálya teljes felújítását (gyepesítés, megvilágítás, lelátó stb.) tavasszal végzik el.

— A pályázatot még 2008-ban megnyerte az önkormányzat, számottevő önrészt is vállalt — tájékoztatott Tókos Jenő testnevelő tanár (képünk), aki ifj. Hadnagy Bélával együtt a Prima helyi sportegyesület munkájának oroszlánrészét végzi. A bardoci focicsapatok egyike 1988-tól folyamatosan a megyei első osztályban játszik. Ifjúsági és gyerekcsapat is működik aranytartalékként.
Nem adódott gond az egyesület támogatásával, az önkormányzat és Csog Dénes erdőfülei vállalkozó öt éve főtámogatóként vette át a csapatot, és a válság közepette is állandóan pártolja. Tókos Jenő még tíz olyan támogató nevét említette, aki segítője a felvidéki sportéletnek.
Különösen az utóbbi két évtizedben megváltozott, megszépült, rendezettebb több helyütt a falukép. Nehéz ráismerni a bardoci faluházára, megújultak és kibővültek az egyházi és iskolai épületek, a régi lakóházak mellett újak emelkedtek. Megrendülten hallgatjuk, amikor a mindennapok nehézségeire terelik a szót.
— Valóságos érvágás volt a szénbányák bezárása. Ez volt Erdővidék kenyéradó ipara. Az építészetben jártasok a távoli Brassóban kerestek munkát. Volt úgy is, hogy két autóbusz indult a városba. Most ott is megapadt a munkalehetőség, egy járatnyi személy tudta megtartani munkahelyét. Az erdő az, ahol még pénzt tud keresni kemény munkával a felvidéki ember. Az itthoniaknak a zöldségeskert, a termőföld és az állattenyésztés maradt, mint nagyapáink idejében — így a helyiek.

Balázsi Dénes polgármester (képünk) elmondta, a földtörvények okozta káosz jelenleg is akkora, hogy annak végét látni lehetetlen. Nem ezt a szomorú sorsot érdemelte Felvidék pénzkereső férfinépe. Ők alkották a haldokló szénipar legszorgalmasabb és legkitartóbb munkaerejét.
Szakaszokban bár, de halad az ivóvíz- és a szennyvízhálózat kiépítése. Erdőfüle és a községközpont közös csatornahálózatán a sor — tájékoztatott a polgármester. Olyan pályázatokkal indulunk 2011-ben, amelyek később, évek múlva teljesednek ki. Számottevő ezek közül az Olasztelek—Erdőfüle közötti útszakasz korszerűsítése. A köz­ségközpontban bővítjük az ivóvízhálózatot az ipari övezet irányába, a Malom utcába. Sikerült vissza nem térítendő pénzalapokra szert tenni. Szociális tanácsadói irodát is tervezünk. A környezetvédelmi alapból Szé­kelyszáldobos és Olasz­telek közös csatornahálózatát fogjuk kiépíteni, húszszázalékos önrészt vállaltunk. Jelentős beruházásnak számít a Dél-Hargita szívében a turisztikai övezet létrehozása. Ha a körülmények kedvezően alakulnának, hamarosan újjá szeretnék építeni a központi iskola épületeinek tetőszerkezetét. Kultúrházaink rendben vannak, és kultúrcsoportokból sincsen hiány.

Gyerekcipőben a vadgazdaság

Székelyszáldobos erdő-közbirtokossága eredményes munkára tekint vissza. Nemcsak a közösség erdőgazdálkodása, hanem fűrészárut gyártó egységük is sikeres. Kolumbán János elnöktől (képünk)arról érdeklődtünk, miképpen sikerült felsorakozniuk ahhoz a szükségszerűséghez, hogy megszerezhessék a tulajdonukban levő területeken élő vadállomány vadásztatási hozadékát. ,,Nem éppen gyerekcipőben járunk — mondta —, mert igazodtunk a 407-es vadászati törvény előírásaihoz, amely a bérbeadást szabályozza, és tagjai vagyunk a csíkszentsimoni Kakukk Egyesületnek, amelynek ez a célja. Több vadászati terület található a mi övezetünkben. Erdővidéken öt közbirtokosság is bérbe ad területeket. Mi egyelőre a bardoci egyesülettől kaptunk eddig valamennyi bért. Persze, a dolgok nem ennyire egyszerűek, mert amint azt polgármesterünk is javasolta, csak olyanokkal fogunk tíz évre szóló szerződést kötni, akik száz százalékban vállalják a vadak által okozott károk megtérítését is. Ezzel tartozunk településeink lakosságának."

Iskola és közművelődés
A három település iskolahálózatának életébe Tókos Jenő központi és száldobosi igazgató segítségével pillantottunk be. A gyereklétszám 742, ebből 296 román anyanyelvű. Láttuk a köz­ség iskoláiban végzett munkálatokat, amelyekre a helyi önkormányzat biztosított pénzt. A fülei felső iskolában kicserélték a nyílászárókat.
— A száldobosi iskola jelenleg is a két romaprogram nyújtotta juttatásokat élvezi — folytatta Tókos. — Az év derekán működött a nyári óvoda, délutánonként tanítónőkkel végzik a gyerekek másnapra a házi feladatot, és uzsonnát is kapnak. Ebben az évben zárul a speciális közösségfejlesztő program. Egy kiválasztott osztályból ún. kétéves "szombati iskola" keretében nyolc roma tanuló jelentkezett, hogy szeretné folytatni tanulmányait. A község minden iskolájában szakszerűen folyik a néptáncoktatás, gyerek- vagy felnőttekkel vegyes együttesek működnek. Felvidék közművelődési mozgalmát az önkormányzat által támogatott egyesületek irányítják. Ilyen az olaszteleki Messzelátó, a bardoci Benő József Iskola Ala­pítvány és az erdőfülei Kormos Egyesület.
Amint Kolumbán Sándor alpolgármestertől megtudtuk, alakulóban a Székelyszáldobosért Egyesület is, mely a kolozsvári etnikumközi támogató központ anyagi segítségét élvezi. A program, gazdasági-szociális vetületén (közösségfejlesztő tanfolyamok stb.) túl, kiemelten kezeli a romaintegráció sokszínű folyamatát. Az egyesület szervezte meg a tisztasági napot, a száldobosi falunapot is. A bardoci iskolások tánccsoportja éppen látogatásunk idején vendégszerepelt a magyarországi Geszt település iskolájában.

A lelki régula forrása
Mi lenne vallás és egyház nélkül? "Olyanok lennének az emberek, mint az állatok. Kell a lelki régula, a hét végi kikapcsolódás, kell a vasárnapi ruha, a templomi csend, a szép papi szó, az ima!" — mondta egy idős száldobosi.
T. Székely Miklós református lelkész tizenkilencedik esztendeje pásztorolja a hét és fél száz lelket számláló gyülekezetet meg a vargyasi leányegyházat. Önerőből, állami segélyből, a hívek, a közbirtokosság adományából és egy holland alapítvány támogatásával megújították a falu templomát. Ebben az évben Száldobos és Erdőfüle egyháza is részesült a helyi önkormányzat anyagi támogatásában. A gyülekezet mai és jövőbeni gondjait (a volt kántori lak felújítása, járda a templom felé) sorolta a lelkész. Élő és élénk a gyülekezeti élet itt.
*
A Hámoron ömlött a füst a pálinkafőző kéményéből.

Javában csepegett a másodlóból a "dühű". Itt mindig jó a hangulat, és örvendenek a vendégnek. Jövőre már mi is uniósok leszünk — mondta Borbáth Pista, a tulajdonos: megígértük, hogy hófehér fajanszba tesszük a főzdét. Mondják, hogy kitűnő év volt 2010: több volt a szilva, mint az alma.
Márpedig a fülei szilvapálinkának nincsen párja!