Mégsem Albert Einstein ,,legnagyobb baklövése" a kozmológiai állandó bevezetése a világegyetem téridőszerkezetét leíró egyenleteibe, ahogy később jellemezte saját ötletét a relativitáselmélet atyja. Francia kutatók bizonyítékot találtak arra, hogy a tudós felvetése megoldást kínál a rejtélyre: miért tágul gyorsuló sebességgel az univerzum. A kutatásokról a Nature múlt csütörtöki számában jelent meg tanulmány.
Kozmológiai állandó az Einstein-féle alapegyenletben szereplő állandó. Az egyenlet egyik oldalán a téridő görbületét jellemző mennyiségek, a másik oldalán a jelen levő anyag fizikai állapotát jellemző mennyiségek szerepelnek. A 20. század elején uralkodó felfogás szerint ugyanis az univerzum időben végtelen, tehát a leírása nem tartalmazhat időfüggést, ezért Einstein az egyenletet úgy bővítette a kozmológiai állandót tartalmazó tag hozzáadásával, hogy annak megoldása a világegyetem esetén időfüggetlen legyen. Ám amikor Edwin Hubble 1924-ben felfedezte az univerzum tágulását, már fölöslegesnek tűnt a kozmológiai állandó. Napjainkban viszont a tudósok közül sokan vélik, hogy a kozmológiai állandó megmagyarázza a világegyetemben működő rejtélyes erőt, a sötét energiát, amely közrejátszik az univerzum gyorsuló tágulásában.
Mint a Space.com (http://news.yahoo.com) csillagászati hírportálon olvasható, Christian Marinoni és Adeline Buzzi, a Provence-i Egyetem fizikusai, akik távoli galaxispárok megfigyelésének alapján határozták meg a tér görbületét, a sötét energia modelljének tesztelésére új módszert dolgoztak ki. A fizikusok a sötét energiát az univerzum geometriájának tanulmányozásával vizsgálták. A tér alakja Einstein általános relativitáselmélete szerint ugyanis annak ,,tartalmától" függ, attól, hogy mekkora tömeget és energiát tartalmaz. Marinoni és Buzzi a világegyetem alakjának meghatározásával kiszámította, hogy mennyi energiát — beleértve a sötét energiát — és tömeget tartalmaz az univerzum. Három lehetséges opciót vázoltak fel — szerintük az univerzum lehet lapos, akár egy ,,síkság", lehet gömb alakú, de a nyeregforma is elképzelhető. A korábbi tanulmányok a lapos világegyetem modelljét favorizálták, s az új számítások is támogatják ezt az elképzelést.
,,A sötét anyag és a sötét energia természete a jelen évtized legfontosabb tudományos kérdése" — hangsúlyozza Alan Heavens, az Edinburghi Egyetem tudósa a Nature-nek ugyanebben a számában. Véleménye szerint a Marinoni és Buzzi által kidolgozott új módszer a kozmológiai modell tesztelésére, az univerzum geometriájának meghatározására igen egyszerű és közvetlen eljárást kínál.
