Nem ért egyet a gyermeknevelési szabadság csökkentésével, és csütörtökön a koalíció kormányülés előtti találkozóján az RMDSZ kéri további változatok kidolgozását is.
Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke tegnap kijelentette: a szövetség ellenzi a tervezetet, és alternatív javaslatokat fogalmaz meg a koalíciónak. Mint ismeretes, a DLP állandó tanácsa hétfőn úgy döntött: támogatja Ioan Botiş munkaügyi tárcavezető javaslatát, miszerint a gyermeknevelési szabadságon levő anyák egy évig kapják fizetésük 85 százalékát, majd havi 500 lejes támogatásban részesülnek tizenkét hónapon keresztül, ha visszatérnek dolgozni.
Az RMDSZ egyik elképzelése szerint a gyermeknevelési szabadság két év maradna, de csökkentenék a jelenlegi 3400 lejes, maximálisan kapható összeget, a munkába való visszatérés pedig lehetőség lenne az anyák számára, nem pedig kötelezettség. "Nem értünk egyet a gyermeknevelési szabadság két évről egy évre csökkentésével. Lehet tárgyalni a felső értékhatárról, hiszen értjük, hogy ez anyagi kérdés is. Egyrészt elemeznünk kell a 3400 lejes felső határ csökkentésének lehetőségét, másrészt viszont lehetőséget kell adnunk az anyáknak, hogy hamarabb visszatérjenek munkahelyükre, és ezért 500 lejt kapjanak, de rájuk bízzuk a döntést" — mondta Borbély.
A DLP-s honatyáknak Ioan Botiş által tegnap bemutatott változatok szerint megőriznék a gyermeknevelési szabadság kétéves időtartamát, de 1000 vagy 1500 lejre korlátoznák a juttatás felső értékhatárát. Parlamenti források szerint a találkozón Ioan Botiş három lehetséges változatot mutatott be: az egyik szerint az anyák 12 hónapig kapnák fizetésük 85 százalékát, 600 lej és 3400 lej közötti összeget, majd havi 500 lejt még 12 hónapon keresztül, ha visszatérnek dolgozni. A második és harmadik változat szerint az anyák 24 hónapig kapnák a gyereknevelési támogatást, de ennek felső határát 1000 vagy 1500 lejben szabnák meg, és ha hamarabb visszatérnek dolgozni, havi 100 lejjel egészítenék ki jövedelmüket.
Emil Boc miniszterelnök szeptember 20-án jelentette be, hogy a kormány átgondolja a gyermeknevelési támogatások rendszerét, csökkenteni kívánják az ilyen jellegű kifizetések "nagyvonalúságát". Az alkotmánybíróság június 25-én jóváhagyta a gyermeknevelési járulék 15 százalékos csökkentését, de ez nem lehet kevesebb 600 lejnél. A csökkentés előtt a gyermeknevelési járulék a jogosult utolsó éves nettó átlagjövedelmének 85 százaléka volt.
