Azoknak, akik nem ismerik vagy már nem emlékeznek pontosan az ügyre, dióhéjban felsoroljuk az eseményeket. 1989. december 22-én 15 és 16 óra között Kézdivásárhely főterén a 43 éves Aurel Agache a számtalan ütésbe és rúgásba belehalt. 1993-ban Ion Iliescu akkori államfő elnöki rendelettel országos szinten ötödikként forradalmi mártírhőssé nyilvánította néhai Aurel Agachét, és post mortem az ezredesi rangot is megkapta. Az ún. Agache-ügyben bűnvádi eljárás indult, az iratcsomó a 129/P/1990-es iktatószámot viselte. Az anyaggyűjtéssel, a kivizsgálással és a tanúk kihallgatásával a megyei rendőrség bűnügyi osztálya és Fábián Károly ügyész foglalkozott. Az ügyész a vádiratot nem véglegesítette, ugyanis 1997-ben — valószínű, politikai nyomásra — a kirakatper vádiratának a véglegesítésével a Brassóból Sepsiszentgyörgyre került Kiss Sándor ügyészt bízták meg. 1991 novemberében bukaresti rendőrtisztek érkeztek a megyébe. Emberölés alapos gyanújával november 26-án őrizetbe vették Héjja Dezsőt, a Comalimetex Rt. cukrászlaboratóriumának volt főnökét, 29-én Filip Orbán Daniella Kamilla francia—angol szakos tanárnőt, majd december 4-én Paizs Ottó fodrászt. Mindhármukat ügyészségi parancsra egy hónapig a megyei rendőrségen vizsgálati fogságban tartották. Héjja Dezső és Filip Orbán Daniella Kamilla 1991. december 27-én, Paizs Ottó pedig 1992. január 4-én szabadult ki a megyei rendőrség fogdájából. Filip Orbán Daniella Kamilla szabadulása után, december 30-án vonatra ült, és Budapesten kötött ki, mivel itthon már nem érezte magát biztonságban. A fiatal tanárnő a magyar államtól politikai menedékjogot kapott. Később a magyar állampolgárságot is megszerezte. A másik két gyanúsított útlevelét a rendőrség visszavonta. December 4-e után nem folytatódott a letartóztatási hullám, de az emberek kihallgatása ,,erőltetett menetben" tovább zajlott. Öt év telt el. Agache nyujtódi születésű, Feketehalomra költözött magyar nemzetiségű özvegye Brassóban élő sógorával együtt több ízben és több helyen is próbálkozott, hogy előmozdítsa a kivizsgálást, a vádirat véglegesítését. 1997 őszén az Agache-iratcsomó átkerült a brassói táblabíróság melletti ügyészségre, ahol október 14-én ismét kihallgatták Paizs Ottót és Héjja Dezsőt. A harmadik beidézett, Filip Orbán Daniella Kamilla nem jelent meg a kihallgatáson. A két gyanúsítottat dr. Laczkó Dávid Géza védőügyvéd jelenlétében hallgatták ki. Ezután az iratcsomó újból visszakerült a Kovászna megyei ügyészségre, de nem az üggyel eddig foglalkozó Fábián Károlyhoz, most már Kiss Sándor ügyészt bízták meg a vádirat véglegesítésével. 1997. december 15-én a 129/P/1990-es iktatószámot viselő, hat és fél oldalas bűnvádi iratcsomóban Héjja Dezső, Paizs Ottó és Filip Orbán Daniella Kamilla vádlottként, Reiner Antal és ifj. Konrád János pedig gyanúsítottként szerepelt. Ifj. Konrád János ellen a Kovászna megyei rendőrség már 1992-ben országos körözési parancsot adott ki. Nem tudták kihallgatni, mivel már 1990-ben Magyarországra menekült, s időközben megkapta a magyar állampolgárságot. A kirakatper a Kovászna megyei törvényszéken kezdődött el 1998. február 9-én, de az Agache család kérésére az iratcsomót Bukarestbe helyezték át, ahol első fővárosi tárgyalására 1998. szeptember 10-én került sor. A vádlottak védelmét Frunda György jogász-szenátor vállalta el. Az Agache-kirakatper érdembeni letárgyalása után háromszori — január 25-i, február 1-jei, 8-i — halasztás után 1999. február 15-én ítéletet hirdettek. Az alapfokon meghozott, 40-es iktatószámot viselő ítéletben az áll, hogy Filip Orbán Daniella Kamillát hét év börtönbüntetésre, öt évig politikai jogainak felfüggesztésére, Héjja Dezsőt és Paizs Ottót négy-négy év börtönbüntetésre és két évig politikai jogaik felfüggesztésére és súlyos anyagi kártérítésre ítélték. Reiner Antalt és ifj. Konrád Jánost három év börtönbüntetésre ítélték. A bukaresti törvényszék 1. számú börtönrészlegének elnöke Paizs Ottó, Reiner Antal és Héjja Dezső letartóztatását is elrendelte.

A fellebbezések nem hozták meg a várt eredményt, az ítéletet a Legfelsőbb Bíróság is megerősítette. 2001. május 19-én szigorú biztonsági intézkedések mellett a Bákó megyei Podul Turcului-ból, a néhai őrnagy szülővárosából Kézdivásárhelyre érkezett az Agache koporsóját szállító jármű. Aznap az új ortodox templomban gyászszertartásra került sor, majd a tölgyfa koporsót Feketehalomra vitték, ahol katonai tiszteletadás mellett helyezték örök nyugalomra. 2001. július 9-én letartóztatták Héjja Dezsőt. Augusztus 4-én az időközben Magyarországra menekült Reiner Antal váratlanul hazatért Esztelnekre. Őt másnap tartóztatták le és vitték a csíkszeredai börtönbe. Szeptember 10-én a Békéscsabára menekült Paizs Ottót a román Interpol kérésére a magyar rendőrség őrizetbe vette. Szeptember 13-án a budapesti V. kerületi bíróság meghozza döntését: Héjját nem adják ki a román hatóságoknak. Így tehát az öt elítélt közül csak ketten kerültek rács mögé. Héjja Dezső 253 napos börtönbüntetés letöltése után, 2002. március 18-án elnöki kegyelemmel szabadult. Reiner Antal összesen 557 napig raboskodott a csíkszeredai és feketehalmi börtönben. Elnöki kegyelemmel szabadult 2003. február 12-én. Elhunyt esztelneki otthonában 2006. november 25-én.

Ezzel az ítélettel az Agache-ügy még mindig nem zárult le, hiszen a néhai őrnagy családjának beadványa még nem került napirendre, de értesüléseink szerint idén, legkésőbb jövő esztendőben azt is letárgyalják. Addig is a Magyarországra menekültek nem léphetik át a határt, mert még mindig érvényes a letartóztatási parancs. Paizs Margit, Paizs Ottó felesége a július 6-án Kézdivásárhelyen vendégeskedő Băsescu elnöktől kegyelmet kért Békéscsabán száműzetésben élő férje számára. Az elnök megígérte, hogy utánanéz.