Gábor Áron szülőfalujának római katolikus hívei és számos meghívott, közéleti személyiség — többek között Füzes Oszkár, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete és ft. Tamás József segédpüspök — jelenlétében a hétfőn 11 órakor kezdődő ünnepi szentmise keretében emlékeznek meg a Szent Miklós-templom felszentelésének kétszázadik évfordulójáról.
A monumentális templom 1803 és 1810 között épült, a klasszicista építészet stílusjegyeit viseli. Belhossza 34,60, belmagassága 11, szélessége 13 méter, harangtornya pedig 31,35 méterre emelkedik. A főoltár nagyméretű olajfestménye a templom védőszentjét, Szent Miklós püspököt ábrázolja, Csűrös Miklós kolozsvári festő készítette 1837-ben. A templom orgonája Kolonits István orgonaépítő mester munkája, 1865-ben készült kézdivásárhelyi műhelyében.
Bereck középkori temploma a mai temető helyén állt, és a felszínre került kövek alapján gótikus építmény lehetett. A jelenlegi templom keresztelőkútja minden valószínűség szerint ebből a középkori templomból maradt fenn.
A Szent Miklós-templom elődjét a mostani helyén 1569-ben építették, és méreteiben sokkal szerényebb volt. 1754 és 1757 között tornyot is emeltek hozzá, de az 1802-es pusztító földrengés annyira megrongálta, hogy le kellett bontani. Ebből a templomból csupán egy barokk oltárrész maradt meg, mely a jelenlegi templom kápolnájában található. Az 1977-es földrengés nagy kárt okozott a templom falaiban, ezeket vasbeton gyűrűkkel kellett megerősíteni. A toronyban három harang található, műemlék haragja 1775-ben egy brassói harangöntő műhelyben készült, és 1849-ben megmenekült a beolvasztástól. E templomban keresztelték meg többek között Gábor Áront és Illyés Kinga színművésznőt.
