2008-ban a korábbi 6,5 százalékról 5,5 százalékra csökkentették a hozzájárulást a munkavállalók s 5,2 százalékra a munkaadók számára, és az egészségügyi alap bevételei folyamatosan csökkentek az elmúlt években a 2008-as 15,7 milliárd lejről 14,6 milliárdra 2009-ben és 12,6 milliárdra 2010-ben — magyarázta a 740 lejnél magasabb nyugdíjak megadóztatásának szükségességét a miniszter. Kiemelte, hogy továbbra is mentességet élvez 3 443 231 nyugdíjas, akiknek havi járandósága 740 lejnél kisebb, és nem kell egészségbiztosítást fizetniük a gyermekeknek, fiataloknak, tanulóknak és egyetemistáknak 26 éves korig, ha nincs jövedelmük. Ezzel az intézkedéssel Cseke szerint január 1-jétől 8 797 028-ra emelkedik az egészségügyi hozzájárulást fizetők száma, 8 664 852-en pedig továbbra is mentesülnek alóla. A hétfői kormányrendelet értelmében ezentúl az eltartottakkal sem kivételeznek, az egészségbiztosítási járulékot befizető személy jövedelemmel nem rendelkező felesége, férje, szülei nem számítanak többé biztosítottaknak, nekik is járulékot kell befizetniük.

Markó sem örül
A koalíció tagjainak kötelességük volt bővíteni az egészségügyi biztosítást fizetők körét, bevonva a 740 lejnél nagyobb nyugdíjjal rendelkezőket, de ez nem tette boldoggá a szövetség képviselőit — nyilatkozta tegnap Markó Béla RMDSZ-elnök, aki szerint Románia 22 millió állampolgára közül csak ötmillióan fizetnek egészségügyi biztosítást, a rendszer pedig nem tudja elviselni ezt a rendkívül nagy különbséget. ,,Ami fontos — tette hozzá —, ilyen körülmények között is sikerült szociális védelmet nyújtanunk a legrászorulóbbak, például a 740 lejnél kisebb nyugdíjasok számára, akiknek a továbbiakban sem kell hozzájárulást fizetniük."

Még nem biztos az egy év
Jelenleg nem létezik a gyermeknevelési szabadságról szóló rendelet, így minden lehetőség adott a tárgyalásokra — véli Markó Béla RMDSZ-elnök, aki a szövetség frakcióinak tegnap délutáni ülése után megismételte: az RMDSZ nem ért egyet a kétéves időtartam csökkentésével, de a felső küszöb csökkentését elfogadná. Tegnap reggel a magyar képviselők több mint két­órás soron kívüli gyűlést tartottak, elégedetlenségüket fejezve ki a miniszterelnök hétfői bejelentése miatt. Olosz Gergely képviselőházi frakcióvezető délben leszögezte: az RMDSZ álláspontja változatlan, a kétéves gyermeknevelési szabadságot támogatja, még ha ez nincs is összhangban az Emil Boc által bejelentett döntéssel. * Ugyanígy nyilatkozott Sulfina Barbu demokrata-liberális képviselő is: a gyermeknevelési szabadság időtartamáról szóló tárgyalások nyitottak, Emil Boc kormányfő döntéséről nem létezik jogszabály, és a koalícióban tárgyalnak majd az RMDSZ által felvetett elégedetlenségekről. Cezar Preda, a DLP alelnöke szerint tárgyalások révén közös nevezőre jutnak a gyermeknevelési szabadságot illetően, ellenkező esetben nem működik a kormánykoalíció.

Elkészült a költségvetési terv
Elfogadta a kormány a jövő évi költségvetési tervet, amely 1,5 százalékos gazdasági növekedéssel és a bruttó össztermék (GDP) 4,4 százalékát kitevő államháztartási hiánnyal számol — jelentette be hétfőn a késő esti órákba nyúló kormányülés után Gheorghe Ialomiţianu pénzügyminiszter. A tervezetben ugyanazok a sarokszámok szerepelnek, amelyekről a kormány korábban megállapodott a Nemzetközi Valutaalappal: az ez évre várható 6,8 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányt 4,4 százalékra kell csökkenteni, 2012-ben pedig 3 százalékos deficitet terveznek. A személyi és a működési kiadásokat továbbra is visszafogják, így 2011-ben is érvényben marad az az elv, miszerint a közszférában csak minden hetedik megüresedő poszt után lehet alkalmazni új embert, ami gyakorlatilag számos állami intézményben létszámstopot jelent. Korlátozzák a szociális kiadásokat és az állami szubvenciókat is, de növelik a beruházásokra és az európai támogatások lehívásához szükséges önrészre fordítható összegeket: a jövő évben 35,1 milliárd lejt (8,2 milliárd eurót) fordítanak beruházásokra az idei 33,9 milliárd lej (8,03 milliárd euró) helyett.