A közintézményekben dolgozóknak 3,77 milliárd lejt kell kapniuk, a tanügyieknek pedig 3,22 milliárd lejt — derül ki a pénzügyminisztérium összesítéséből. Egyszeri kifizetésük túlságosan megterhelné a költségvetést, ezért 2012-től három évig, részletekben adják ki az elmaradt és visszaperelt pénzeket. Tavaly a kormány úgy döntött, hogy a 2009 végéig megnyert fizetéseket három részletben törleszti: 34 százalékot 2010-ben, 33 százalékot 2011-ben és 33 százalékot 2012-ben. Hasonló módon járnának el a 2010 végéig meghozott végleges bírósági döntések esetében, az első 34 százalékos részletet 2011-ben, 33 százalékot 2012-ben és ugyanennyit 2013-ban fizetnének.

Tejből, húsból kevesebbet
Idén kevesebb tehéntejet gyűjtöttek, és kevesebb fogyasztásra szánt állatot vágtak le Romániában, mint tavaly — közölte az Országos Statisztikai Hivatal. A mezőgazdasági termelőktől és begyűjtő központoktól összeszedett tehéntej mennyisége 6 százalékkal csökkent tavaly októberhez viszonyítva, de még szeptemberhez képest is esett a hazai tejtermelés. Különösen a savanyított termékek és a sajtok iránt csökkent — kisebb-nagyobb mértékben — a kereslet, a tej, vaj és tejföl azonban kelendő, bár ezeket egyre nagyobb arányban külföldről hozzák. Jóval nagyobb visszaesést jegyeznek a húspiacon: a levágott juh- és kecskeféle aránya 40,8 százalékkal, a szarvasmarháké 28,6 százalékkal, a sertéseké 26,5 százalékkal, a szárnyasoké pedig 20 százalékkal csökkent egy év alatt.

Kiszorítanák a termelőket
A mezőgazdasági minisztérium és a nagy feldolgozók ki akarják szorítani a hagyományos termékek készítőit — véli az Agrostar szakszervezeti szövetség elnöke. Niculae Ştefan tegnap kiadott közleményében sérelmezi Valeriu Tabără véleményét. A mezőgazdasági miniszter ugyanis azt állította, hogy a hagyományos termékek hamisak, mocskosak, és nem kellene a piacokon lenniük. Utána a nagy feldolgozók lendültek támadásba, akik Ştefan szerint valószínűleg veszítenek az eladásnál, mert bár vannak hagyományos elnevezésű termékeik, a vásárlók a házi módszerekkel előállított élelmiszereket kedvelik. Sorin Minea, az élelmiszer-ipari vállalatokat tömörítő Romalimenta elnöke korábban azt nyilatkozta: a pultoknál forgalmazott ,,hagyományos" termékeket valójában török vagy bolgár nagykereskedésekből vagy akár feketén működő vágóhidakról vásárolják fel a magánszemélyek, és valódi áruknál kétszer, háromszor drágábban adják el.

Sok a külföldi munkavállaló
Jövőben csak 5500 munkavállalási engedélyt ad ki a kormány a külföldieknek, többnyire az állandó alkalmazottak számára. 2009-ben és 2010-ben 8—8 ezer munkavállalási engedélyt adtak ki külföldieknek, ebből idén 5500 volt állandó. A kormány szerint bizonyos ágazatokban a hazai munkaerő masszív kivándorlása miatt szükség van a külföldi munkavállalókra, ezek azonban nem Romániában fizetnek társadalombiztosítási járulékot. Az 5500 munkavállalási engedély várhatóan 1,1 millió eurós bevételt jelent az államnak. A bevándorlási hivatal adatai szerint Romániában közel 60 000 külföldi tartózkodik törvényesen, 49 282-en ideiglenes, 10 076-an állandó tartózkodási engedéllyel rendelkeznek. A legtöbben román állampolgárok családtagjai (20 808), tanulnak (8790), vagy alkalmazottak (6951). Moldovából jöttek 17 000-en, Törökországból hétezren, Kínából majdnem ötezren.

Emelték a veteránpénzt
135 lejről 150 lejre emelte a háborús veteránok, hadiözvegyek és hadirokkantak havi támogatását a kormány. A rendelkezés 61 000 személyt érint az egész országban, közölte Ioan Botiş munkaügyi miniszter, aki szerint a pénzt a villamosenergia- és a fűtésszámlák támogatására adják.