Hihetetlen, mégis igaz, hogy a holland gazda székelyföldi biotermesztési lehetőségekről érdeklődik, mert ahol ő él, alig akad vegyszermentes övezet, a tehenek pedig autópályák mellett legelnek. De nem csak a gazdaság, hanem a szellem művelése is fontos számára, s mert népes magyar közösségek élnek Hollandiában, az arra járó erdélyi látogatót úgy kifaggatják az itteni lehetőségekről, hogy addig haza sem engedik, amíg ígéretet nem tesz, hogy egyfajta közvetítő szerepet vállal a szellemi és gazdasági együttműködés előlendítésében.
Az ötvenhat éve működő hollandiai Mikes Kelemen Kör meghívott előadójaként múlt héten a sepsiszentgyörgyi Sepsiszéki Nagy Balázst ,,vallatták" a református többségű térség Elspeet nevű városában Székelyföld jelenéről és jövőbeni lehetőségeiről.
A hollandiai Mikes Kelemen Kör negyvennyolcadik alkalommal megszervezett tanulmányi napjain Magyarországról, az utódállamokból és a nyugati diaszpórából érkezett előadók értelmezték közösen a nemzet fogalmát, a világban szétszóródott magyar szellemi műhelyek szerepét, és ismertették térségük egy-egy kiemelkedő közösségi értékét.
Sepsiszéki Nagy Balázst a négykötetes Székelyföld leírása okán hívta meg a Mikes kör, a szerző harmincperces vetített előadásban számolt be a tízéves gyűjtőmunka tapasztalatairól. A második világháború utáni időszakban, majd ötvenhatban, később, a kommunizmus alatt kimenekülő nemzedékek jelen lévő képviselőit leginkább az érdekelte, milyen jövőt lát az előadó Székelyföldnek, milyen területeken kínálhat ez a térség befektetési lehetőséget a Hollandiából hazatérő, illetve gazdasági kapcsolatot kereső külhoni magyar ember számára. A tulipán és a szélmalom országában élő magyarokat, főként a vegyes házasságban élő szülőket az is foglalkoztatja, hogy kétnyelvű gyermekeiket miként juttathatják el erdélyi, székelyföldi magyar nyelvi környezetbe legalább a vakációk idejére.
Nagy Balázs szerint mindkét fél számára fontos az utódállamokban és a nyugati világban élő magyarok közötti kapcsolat erősítése, összmagyar szempontból pedig aki jövőt tervez, annak akarnia kell, hogy a magyarság a diaszpórában is megmaradjon, nekünk pedig a szülőföldön történő hosszú távú megmaradáshoz partnerekre van szükségünk. És mert Magyarország egyre kevésbé tölti be az anyaország szerepét, említett közösségek inkább egymást keresik a boldogulásban.
A hollandiai Mikes kör nem elégszik meg az évente szervezett tanulmányi napokkal, az évközi rendezvényekkel, találkozókkal, 2001 óta Mikes International néven internetes szellemi fórumot működtet (www.federatio.org/mikes3.html). Elég fellapozni a nagyon széles körű tevékenységet folytató Hollandiai Magyar Szövetség és tagszervezetei közérdekű híreit, amelyekben a Mikes kör szinte folyamatosan hallatt magáról. A Hollandiában élő magyarok újhoni helyzetéről, közérzetéről Tóth Miklós, az említett szövetség titkára internetes történelmi összefoglalójában olvashatunk: ,,A 8—10 000 magyar a holland társadalom része, azzal összefonódott, és abban nem idegen elem."
