A szavazatok több mint felének összeszámlálása után valamelyest csökkent ugyan a kormányzó Koszovói Demokrata Párt (PDK) előnye, de 30,6 százalékkal változatlanul a vasárnap megtartott választás nyertesének számít. Legfőbb riválisa, a voksok 26,2 százalékát megszerző Koszovói Demokratikus Liga (LDK) ugyanakkor választási csalással vádolja a győztest.
A vád alapja az, hogy két, a PDK fellegvárának tartott választási körzetben aránytalanul nagy volt a részvétel, az országos 48 százalékkal szemben 94 százalék. ,,A koszovói realitások alapján a 94 százalékos választási részvétel statisztikailag lehetetlen, logikailag ésszerűtlen, politikailag elfogadhatatlan és jogilag megtámadható" — jelentette ki Arben Gashi, az LDK szóvivője, hozzátéve, hogy a párt a két választási körzetben új voksolást követel. A PDK még nem reagált a vádra. Doris Pack, az Európai Parlament megfigyelő missziójának vezetője értesült a választási csalás vádjáról, de mint mondta, nem hiszi, hogy az esetleges csalás érvénytelenítené a voksolást. Megítélése szerint a választás összességében jól szervezett volt.
Gyors kormányalakítást tart szükségesnek Koszovóban a vasárnap megtartott parlamenti választások nyomán Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, valamint Stefan Füle bővítési EU-biztos. Hangsúlyozták: az EU együtt kíván működni a koszovói vezetéssel, és arra törekszik, hogy mielőbb megkezdődhessenek Pristina és Belgrád között a tárgyalások. Szerbia erre korábban elvi készségét nyilvánította, és az erről szóló szeptemberi ENSZ-közgyűlési határozatban ahhoz sem ragaszkodott, hogy a megbeszéléseket Koszovó jogállásának kérdése uralja. Uniós diplomaták azt mondják, Koszovó valamilyen pozitív jelzésre vár az uniótól, ellenkező esetben nem lesz hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni a szerbekkel, akik egyébként is nehéz partnernek ígérkeznek, mert egyes jelzések szerint vannak diplomáciai törekvések a státuskérdés újramegnyitására.
