Régóta vártak a kommandóiak erre a pillanatra. Megunták a vezetékes telefon rabságát, amely hol működött, hol nem, de inkább az utóbbi volt a mindennapos. Nem lehetett mentőt hívni, ne adj’ isten!, tűzoltót sem. Elszigetelteknek, magukra hagyatottaknak érezték magukat a hegyek között. Most nagyot léptek a civilizáció felé. Nem véletlen, hogy Kocsis Béla polgármester a mobiltelefonos szolgáltatás beindulását tartja az idei év egyik legnagyobb megvalósításának. Nem volt egyszerű Kommandóra csábítani a szolgáltatót. Nyilvánvaló, hogy jelen pillanatban nem jövedelmező a kommandói mobiltelefonozás. Ám pont ez hozhat fejlődést a falunak. Szívesebben jönnek a hétvégi turisták, ha tudják, hogy az erdő kebléből is telefonálhatnak bárhová a világba, jobban megéri most már villát, hétvégi házat is építeni.

Emlék az elszigeteltség
Az elektromos áram is a civilizált élet elengedhetetlen része. Rengeteg baj volt az utolsó időben az áramszolgáltatással is. A meglévő hálózat nem bírta a megnőtt terhelést, a gatterek ,,leszívták" a feszültséget, az ingadozás miatt rengeteg elektromos háztartási készülék, tévé, rádió ment tönkre. Nem is beszélve arról, hogy a viharok, havazások, kidőlő fák könnyen megtépázták a vezetékeket, napokra is áram nélkül maradt a falu. Az áramszolgáltató most fejlesztésbe kezdett Kommandón. A Kovásznáról induló fővezeték kábeleit burkolt, sokkal erősebb huzalokra cserélik. Meg­nyesték a kábelek közelében lévő fákat, hogy ne okozhassanak áramkiesést. Igaz, hogy ez csúnya látványt hagyott maga után, derékba kettévágott sudár fenyőket, megcsonkított koronákat. Azt mondta erre valaki a faluban: valamit valamiért. A falu közötti villanyhálózatot is korszerűsítik. Föld alatti kábelen juthat az áram a Csángók nevű falurészre. Új transzformátort is szerelnek oda, ezzel háromra nő a trafók száma. A gyártelepen lévő a faluközpontot szolgálja ki, a kovásznai bejáratnál működő kisebbik a fejlődésben lévő üdülőtelepnek és az állami erdészet műhelyeinek biztosítja az áramot. Megoszlik a terhelés, nem lesz áramingadozás, sem kiesés.
A havazás sem zárhatja el a falut a külvilágtól. A Kovászna—Kommandó útszakaszt a megyei tanács által szerződtetett bodzafordulói cég takarítja. Az előző években is ez végezte a munkát, nem volt különösebb fennakadás a forgalomban. A falu között a községháza erőgépe takarítja el a havat az utcákról.
Telefonálni bármikor lehet, az áramszolgáltatás gondjait megoldották, a legnagyobb havazás sem állíthatja le az autósforgalmat. Ráadásul napokon belül eredményt hirdetnek a vízhálózat bővítésére leadott pályázatra, a csatornahálózat megépítésére is leadták az iratcsomót. Ha ezek is megvalósulnak, Kommandó a valóban civilizált települések sorába lép, újabb kapuk nyílnak meg gazdasági, közösségi fejlődése előtt — összegezte a változások fontosságát Kocsis Béla polgármester.

Ép testben ép lélek
Az új sportcsarnok rég nem újdonság Kommandón. A gyerekek úgy szaladgálnak, tornásznak ott, mintha a létesítmény ősidők óta ott lenne az iskola udvarán. Hamar megszokja a jót a gyerek, gyorsan elfelejtették azokat a szűkös időket, mikor az iskola egyik termében kényszerültek tornaórát tartani. Tóth József személyében elkötelezett tornatanár dolgozik a kommandói iskolában. Saját autóval naponta ingázik Kovásznáról, de munkáját teljes odaadással végzi. Most épp asztalitenisz-verseny megszervezésén gondolkodnak. Nem csak az iskolások számára, szeretnék bevonni a faluközösséget is. Így lehetne a legjobban kihasználni a sportcsarnokot. Edző­tábo­roknak is helyet adhatna az épület. Kitűnően használhatnák birkózók, cselgáncsozók. Az egészséges levegő, a tiszta környezet ideális lehetne az alapozótáboroknak.
A foci is éledezik Kommandón. Igaz, az őszi forduló utolsó két meccsén ,,leszerepeltek" — mondja Opra-Béni János alpolgármester. Otthoni pályán Szotyortól kaptak ki, idegenben Maksa verte meg a kommandóiakat. ,,Nem törte le a csapatot a két vereség, ta­vasszal elégtételt veszünk" — bizakodott az alpolgármester. Minden játékos helybeli, vagy onnan származik. Az edző, Csegezi Gyula is kommandói kötődésű. Kézdivásárhelyről jár fel, ingyen és bérmentve végzi az edzői munkát, sportszeretetből, hazafiságból.
A sport fejlesztése elsődleges Kommandón. Már régi álom, hogy olimpiai felkészítő központot alakítsanak ki. Nyilván, ehhez sportminisztériumi, állami támogatás kellene. A már meglévő sportcsarnok adhatná az alapot — véli Kocsis Béla polgármester. Remény van egy új sípálya kiépítésére. Elena Udrea miniszter asszony kommandói látogatásakor tett erre vonatkozó ígéretet. A szükséges dokumentációt elkészítették, le is adták. Ha elfogadják, a meglévő pályával párhuzamosan, egészen a Laur tetejéig húzódna az új sípálya, hossza meghaladná az egy kilométert.
Évtizedekkel ezelőtt síugrósánc is volt Kommandón. A brassói Dinamo működtette, de a helyi gyerekek kedvence is volt. Sőt, jeles eredmények is születtek akkoriban, kommandói síugrók eljutottak Zakopanéba, lengyel- és csehszlovákiai versenyekre is.
A sífutásra is adott a terep. A tanácsnak 500 hektáros beerdősödött legelője van. ,,Ha ezen nem, akkor sehol nem találunk sífutásra alkalmas terepet" — mondja határozottan a polgármester.

Diplomával sincs biztos munkalehetőség
Az ,,utánpótlás", a jövő kommandói polgárai a helyi iskolában nevelkednek. Ki kell tárni előttük a világot, kimozdítani őket szűk környezetükből — halljuk Opra-Béni Béla iskolaigazgatótól. Például tantárgyversenyekre nevezik be őket. Egyelőre nincsenek nagy eredmények, de a gyerekek próbálnak eleget tenni a kihívásnak, belenevelődnek a versenyekbe. A nyolc osztály elvégzése után sokan választják a továbbtanulást. Líceumba mennek, többen egyetemre is. Került már ki közülük tanár, pap is. Nemcsak az anyagiak a döntőek a továbbtanulás lehetőségének megadásában, hozzáállás kérdése is, hogy ki mire viszi. Az viszont Kommandón is igaz, hogy a frissen szerzett diplomával, képesítéssel a kézben sincs biztos munkalehetőség.
Az iskola tanulóinak fele, mintegy negyven gyerek, kétnapos körúton vehetett részt nemrég. Az aranyosfői jégbarlang (Scărişoara), a Tordai-hasadék volt a célpont. Tordán kaptak kedvező áron szállást, az egyetlen ottani magyar iskola bentlakásában. Nem volt korábbi kapcsolatuk a tordai magyar nyelvű tanári karral. Isme­retlenként hívta fel őket az igazgató, és lám: megértő, segítőkész kollégákra talált.
Az iskola költségvetése amúgy szűkös, rövid lett a takaró — mondja az igazgató. Erre sem panaszkodnak, alkalmazkodnak, takarékoskodnak, ahol lehet, de úgy, hogy a gyerekek ne érezzenek ebből semmit. Ne nevezzük rossz ómennek, de mindenképp precedens értékű, ami ebben az iskolai évben történt: össze kellett vonni a II—III. osztályt. Megüresedett ezzel egy terem, információs központot lehetne ott berendezni. Ezzel azonban még várnak. Ha jövő évtől az iskolában kell tanulnia a nulladik évnek, akkor nekik kell majd az osztályterem — magyarázta az igazgató. A mikulási ajándékozáson túl vannak már, a karácsonyi ünnepre készülnek. Az egyházakkal együtt szervezkednek, élő fenyőt fognak feldíszíteni.
Egyre többen ,,disznólkodnak"
A karácsonyi hangulat az egész faluban érződik. Kigyúltak a futófények, a polgármesteri hivatalt is feldíszítették. A ,,munkát" Kocsis Irén vezette, de minden alkalmazott szívesen vett részt a ,,nagy karácsonyi akcióban".
A karácsony közeledtének a disznók örvendenek a legkevésbé. Sokuknak megszámláltattak napjaik. Többen értik a faluban a disznóvágást, de a prímet Bagoly Attila és Csaba viszi. Édesapjuktól tanulták a mesterséget, sokan rájuk bízzák a szakértelmet követelő munkát.
Sokan maguk nevelik a disznót, mások a ,,lenti" falvakból veszik. Kommandón a gabona kilója eléri az egylejes árat is, drága tehát a tartás. De ,,kicsinként teszik bele", így nem érzik meg túlságosan. Nehezebb minden hónapban félretenni a pénzt, hogy karácsonyra kigyűljön egy hízott disznó ára.
Rögtön a rendszerváltás után egy-egy szezonban akár háromszáz disznóból is hurka, kolbász, egyéb finomság lett. Ez is mutatja, akkoriban másképp, jobban éltek a kommandóiak — akkor akadt még munkahely bőven. Tavaly 120—130 disznót vágtak, idénre talán megint lesz 200—250 darab — véli Opra alpolgármester.
A disznó árát sokan a nyári gomba- és erdeigyümölcs-gyűjtéssel rakták össze. Medve- és rókagombát lehetett szedni tetemes mennyiségben. Áfonya, kokojza termett bőven, a sok csapadék viszont megtizedelte a málna és szeder termését. A rengeteg eső miatt a nyár két hetet tartott augusztusban, két hetet szeptemberben, az igazi nyár novemberre esett, akkor volt többhetes jó idő, az évszakhoz nem illő meleg.

Felkészülten érkező vendégek
A falunapok után nemigen volt kulturális rendezvény Kommandón. A téli ünnepek hozzák a változást. Nemcsak az iskolások karácsonyi rendezvényén szórakozhatnak a helybeliek, januárra tervezik az immár kilencedik Hó­fesztivált. A pontos dátum még nem ismert, minden attól függ, mikor lesz elég hó, hideg — erről szól a tanács legutóbbi döntése is. A Hóünnep hatalmas tömegeket mozdít meg, nemcsak kommandóiak, hanem az egész országból érkezett vendégek habzsolják a hó örömeit. Szilveszterre is sokan érkeznek az üdülőkbe, hétvégi házakba. Már a magánházaknál is minden helyet lefoglaltak. A baj, hogy a falu lakóinak nagy haszna nincs a vendégforgalomból. Akik szobát, lakást adnak ki, nyernek valamit, de az üzletek, szolgáltatók nem látják a sürgés-forgás eredményét. Az ok: mindenki felkészülve érkezik Kommandóra. Otthonról hozzák az enni- és innivalót, sokszor még a zenészeket is. Még mindig azt hiszik, hogy Kommandó a csodálatos, egészséges környezetén kívül nem tud egyebet nyújtani. Ma ez az elképzelés idejét múlta. Kommandó fejlődik. Mobiltelefon, biztos áramszolgáltatás, terem- és szabadidősport-lehetőségek, vezetékes víz- és csatornahálózat, gombamód szaporodó vendéglátóegységek, nem utolsósorban vendégszerető, a vendéget tisztelő emberek — mindezek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy hamarosan kiemelkedő vendégforgalmi célpontként emlegethessük Kommandót.