Nem felcserélendő a címben szereplő két szó: képzőművészeink Téli szalon nevű csoportos tárlatával lezárult ugyan a Képzőművészet Éve Háromszéken rendezvénysorozat, de ez nem jelenti azt, hogy a képzőművészet ezután kikerül a közfigyelemből, sőt.
Más szinten, talán nem annyi rendezvénnyel — legalábbis a közeljövőben —, de éppoly jelen lévő lesz, illetve a tegnapi kiállításmegnyitón bejelentett intézménybővítés és -alapítás okán még jelenlevőbb is. Hiszen most már bizonyosság: Sepsiszentgyörgyön megépül az Erdélyi Magyar Művészeti Galéria.
Nincs élet kultúra nélkül — átfogalmazás, és talán ebből is közhely lesz, de amint Vargha Mihály, a Téli szalon kiállításmegnyitó házigazdájaként továbbvitte a gondolatot: kultúra nélkül meglehet ugyan az ember, bár nem mindegy, hogyan éli le életét. Ennek kapcsán fogalmazta meg a képzőművészek feladataként: az értéket, az érték iránti igényt bevinni a lelkekbe, ennek eszköze volt a Képzőművészet Éve Háromszéken rendezvénysorozat is, melynek látogatottsága egy jó színházéval mérhető, Svédországtól Csernátonig, Rétytől Kézdivásárhelyig, Sepsiszentgyörgytől Márkosfalváig az egy év alatt 22 000-en váltak részeseivé valamilyen képzőművészeti élménynek. És a közönség számára látható rendezvényeken túl többet is jelentett a tematikus év, a globális továbbgondolkodás elindítását — mondta a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója.
Antal Árpád András sepsiszentgyörgyi polgármester a rendezvénysorozat egyik védnökeként szólalt fel, szintén kiemelte, nem végállomás a kiállítás, nemzetpolitikai szempontból is fontos támogatni mindent, ami a városhoz, a régióhoz tartozik. A látogatottsághoz meg azt fűzte hozzá, a Sepsiszentgyörgy ,,születésnapjára" — jövőben lesz 550 éve, hogy első ízben városként jelenik meg iratokban — szervezendő eseményeket kiviszik az utcára, hogy még többen láthassák. Tamás Sándor, a megyei tanács elnöke a Képzőművészet Éve Háromszéken másik védnöke az ünnepi alkalmat használta ki, hogy bejelentse: megtették a nagy álom megvalósításához vezető első lépést, megvásárolták a múzeum szomszédságában levő négyezer négyzetméteres telket, mely nem csak az intézmény bővítésére ad lehetőséget, hanem az Erdélyi Magyar Művészeti Galéria létesítésére is, egy olyan kiállítótérnek, melynek alapításával több erdélyi nagyvárosban próbálkoztak sikertelenül, s mely által Sepsiszentgyörgy Erdély kulturális fővárosává válhat — ha máris nem az, hisz olyan művészeti élet zajlik itt, mi túlmutat a megye, sőt, Erdély határain — tette hozzá. A kultúrára minden körülmények között hangsúlyt kell fektetni, a gazdasági válság ellenére is pénzt kell áldozni rá — jelentette ki, a kiállításmegnyitóra igen nagy számban összegyűlteket egyben arra szólította fel, segítsenek együtt újraépíteni Háromszéket.
Deák Barna a képzőművész-szövetség háromszéki szervezetének leköszönő elnökeként — 16 esztendei vezetősége legfontosabb tetteként a különálló megyei szervezet létrehozását említette, de ,,jobb helyeken ennyi ideig egy államfőt sem tűrnek meg" — rögtönzött beszédével csalt ki nevetést a közönségből, Damokos Csaba arról szólt, miért vállalta az elnöki tisztséget, illetve röviden arról is, mit szeretne (másképp) csinálni: többek közt a Háromszéki Képzőművészek Szövetségének életre keltését, melynek mintegy alapkőtétele is lehet az elődjének átadott, a pályatársak aláírásával személyesített kőlap. Elismerésben egyébként nem csak Deák Barna részesült, a Képzőművészet Éve Háromszéken és a tárlatmegnyitó a megyében alkotó képzőművészeknek (a felsorolás csak majdnem sikerült teljesre) átnyújtott elismerő oklevél kiosztásával zárult.