A talárosok ezt a kifogást egyhangúlag elutasították. A jogszabály egységesíti a közalkalmazottak nyugdíjazási kritériumait, kiküszöbölve, hogy egyes kategóriák kirívóan magas nyugdíjban részesüljenek. Ennek értelmében megszűnnek a rendőrségnél és a hadseregnél eddig nyújtott, kiemelkedően magas nyugdíjak, bevonva a különleges nyugdíjazásban részesülőket is az egységes nyugdíjrendszerbe. Ugyanakkor azonban a tervezet értelmében jövőre nem nő a nyugdíjpont értéke, a korhatár előtti nyugdíjazás esetén pedig nagyobb arányt vonnak le az idősek járandóságából. Emil Boc miniszterelnök korábban azzal érvelt a jogszabály elfogadásának szükségessége mellett, hogy az új nyugdíjtörvény hatályba lépése esetén jövőre 3 milliárd, 2012-ben pedig 3,5 milliárd euróra lesz szükség a nyugdíjalap fenntartásához, de a törvény elutasítása esetén 2011-ben a költségvetésből 5 milliárd, az azt követő esztendőben pedig 6 milliárd eurót kellene szánni ugyanerre a célra.

Oktatási törvény az alkotmánybíróságon
A Szociáldemokrata Párt és a Nemzeti Liberális Párt képviselői tegnap az alkotmánybírósághoz fordultak az oktatási törvény ügyében, amelyet felelősségvállalással fogadott el a kormány. A beadványban az ellenzéki pártok azt állítják, az oktatási törvény bizonyos rendelkezései is alkotmányellenesek, ráadásul elfogadásának módja is alaptörvénybe ütköző, megszegi a felelősségvállalásra vonatkozó előírásokat. A liberálisok és a szociáldemokraták szerint a felelősségvállalási eljárás révén a hatalom megkerülte az alkotmány által szabályozott törvényhozási procedúrát, hiszen éppen egy hasonló tervezet vitája folyik a szenátusban. Az aláírók arra is hivatkoznak, hogy a törvényt jövő tanévtől alkalmazzák, így semmi sem indokolja a sürgősségi eljárást. ,,Tulajdonképpen a kormány át akarja venni a parlament törvényhozói szerepét, amit elfogadhatatlannak tartunk" — áll az óvásban. Az ellenzéki képviselők több cikkelyt is megemlítenek a törvényből, amely szerintük áthágja az alkotmány előírásait, legtöbb ezek közül a nemzeti kisebbségek nyelvén történő oktatásra, az egyetemi autonómiára, a rektorok összeférhetetlenségére vonatkozik, de említést tesznek a magán- és egyházi iskolák vagyonára vonatkozó előírásokról, amelyek szerintük államosításhoz vezetnek.

Két bizalmatlansági indítvány
Victor Ponta, a Szociáldemokrata Párt elnöke tegnap bejelentette: az ellenzék két bizalmatlansági indítványt nyújt be, egyet a 2011-es bérezési törvényre, és egy másikat az egységes bérezési kerettörvényre. A két indítvány megvitatásának időpontját a házbizottságok együttes ülésén szögezik le. Ioan Oltean, a képviselőház demokrata-liberális alelnöke tegnap azt nyilatkozta, ha az ellenzék két különböző napon teszi le a két bérezési törvényre benyújtott bizalmatlansági indítványt, akkor mindkettőt hétfőn vitatja meg a parlament, hogy ne kelljen módosítani a 2011-es költségvetés vitáját. A kormány megbuktatásának esélyeit firtató kérdésre Ponta azt válaszolta: nem áltatja magát.

Mit akar az ellenzék?
Traian Băsescu államelnök tegnap a közszolgálati rádió műsorában azt nyilatkozta, hogy az ellenzék célja Románia kisiklatása, nagyon sok ,,Voiculescuhoz és Vântuhoz hasonló üzletember" áll ezen pártok vezetői mögött, akik így akarják visszaszerezni a válságban megnyirbált vagyonukat. Mint mondta, a két ellenzéki párt mögött álló pénzügyi oligarchia célja nem más, mint készakarva válságba sodorni az országot, mert ők akkor szerezték vagyonukat, amikor Románia gyenge volt, a gazdasági kilátások pedig meglehetősen bizonytalanok. Éppen ezért érdekükben áll, hogy ahhoz hasonló helyzet alakuljon ki ismét. Nincs szükségük rendezett országra, ahol tiszteletben tartják a törvényeket — ecsetelte. Szerinte a legtöbb honatya nem is tud erről, nem értik a helyzetet, mert manipuláció áldozatai.