A tejtermelők támogatására immár több éve úgynevezett tejprémiumot ad az állam. Idéntől az uniós normáknak megfelelően csak az úgynevezett extra minőségre (100 000 csíraszám, 400 000 szomatikus sejtszám alatt) jár a támogatás. A statisztikákat vezető intézmények adataiból kitűnik, hogy Háromszéken az év első felében a közel harmincmillió liter, feldolgozásra leadott nyers tej csupán egyötödére, alig több mint hat és fél millió literre kaptak a termelők prémiumot, ami közel kétmillió lejes támogatást jelent. Ezt igazolja egyik nagybaconi olvasónk panasza is, aki egész évre mintegy 27 millió lejes támogatástól esett el, miközben több falustársa az első fél évre már megkapta a pénzt.

A nagybaconi helyzet korántsem egyedi. Az extra minőséget ugyanis igazolni is kell, ennek érdekében a gazdának havonta kétszer kell mintát szolgáltatnia, mégpedig egymás után két hónapban kell a megfelelő minőséget mutatnia. Egy mintavétel, illetve ellenőrzés ára pedig — ellenőrzőtől függően — 60—80 lejbe kerül. Könnyű kiszámítani, hogy a literenkénti harmincbanis támogatás érdekében kinek éri meg egyáltalán ellenőriztetni a tejet. Így az az eset is fennállhat, hogy a termelő ugyan extra minőségű tejet tud előállítani, de a támogatás ,,kijárása" mégsem gazdaságos.

Kusztos Zita, a baróti Tyromnak dolgozó baconi tejbegyűjtő kérdésünkre elmondta, hogy még nagyon sokan nem teremtik meg a szükséges higiéniai feltételeket, így a tej aligha lehet extra minőségű. Az istálló gyakori fertőtlenítése, a tehenek tisztán tartása, a tiszta fejés, akár kézzel, akár géppel történik, a papírszűrő használata, a tej minél hamarabbi lehűtése a hűtőtankban — sorolja kapásból mindazt, amit sokkal nagyobb odafigyeléssel kell elvégezni, mint eddig. Ugyanakkor a baconi tejcsarnokos azt sem tagadta, hogy a termelők elégedetlenek, a prémium kapcsán bizony nem egy cirkusz, veszekedés támadt a faluban, többen nehezményezik, hogy ők miért nem, mások meg miért kapják meg a támogatást.

Az említett statisztikai adatok azt mutatják: a tejminőségi követelmények szempontjából adott halasztás, melynek alapján 2009 januárjáig az extra minőség alatti nyers tejet is átveszik a feldolgozók, más eszközökkel — a támogatások feltételrendszerének szigorításával például — épp azt a kistermelőt sújtják, aki nehezebben tudja megteremteni a szükséges higiéniai feltételeket. A szándék egyértelmű: ilyen eszközökkel is arra törekednek, hogy a tejelő állatállomány koncentrációja megtörténjen. A folyamat tulajdonképpen már javában zajlik. Dr. Kovács István, a fajnemesítő hivatal körzetfelelőse szerint a mintegy 40 000-es háromszéki állomány 35—40 százaléka 50—60 nagygazda kezében van, míg hét évvel ezelőtt az egytehenes gazdák aránya elérte a nyolcvan százalékot.