Biológia
Február: Brit tudósok bizonyították az evolúció egyik eddig csak elméletben létező alaptételét, amely szerint a fajok egymásra hatása sokkal jelentősebb az alkalmazkodás folyamatában, mint az élőlényt körülvevő környezet változása.
Április: Bejelentették, hogy 2007 óta több mint százhúsz eddig ismeretlen állat- és növényfajt fedeztek fel Borneó szigetén, köztük a világ leghosszabb rovarját, a színét változtató repülő békát, a tüdő nélküli békát, a ,,bronzhátú" siklót és a ,,szerelmi nyilakat kilövő" csigát.
Ausztrál kutatók megfigyelték, hogy a hosszú szárnyú bálnák legendás énekét lassan felváltja a mutogatás. Mára olyannyira eluralkodott a lárma az óceánokban, hogy a tengeri óriások nem hallják egymás ,,szavát", így inkább uszonyaik segítségével kommunikálnak.
Szeptember: Egy brit kutatás szerint több százezer növényfajjal kevesebb létezik, mint eddig hitték: legalább 600 000 újonnan leírt növényfaj valójában egy már meglévő faj másik elnevezése.
Október: A legkorábbi szárazföldi növények, a májmohák (Hepaticopsida) spóráit találták meg Argentínában. A felfedezés tízmillió évvel korábbra teszi a szárazföld növények általi meghódítását, és bizonyítja, hogy a szárazföldi növényvilág sokszínűsége 472 millió évvel ezelőtt fejlődött ki.
December: A NASA bejelentette, hogy másfajta életet azonosítottak: a baktérium, amely egy kaliforniai sóstó üledékes rétegében él, foszfor helyett mérgező nehézfémet, arzént épít be fehérjéibe és örökítőanyagába. Most első alkalommal nyert bizonyosságot, hogy minden ismert földi élet egyik alapvető építőkövét egy másik elem helyettesítheti.
Csillagászat
Február: Megtalálták a Naprendszeren kívüli eddigi legfiatalabb, 35 éves bolygót, nem sokkal később pedig a legöregebb, közvetlenül az ősrobbanás után keletkezett, 13,7 milliárd éves csillagot fedezték fel.
Április: Kimutatták, hogy a Hold egyes krátereiben közel két méter vastag jégréteg található, míg a Marson a jég egy része feltehetően elolvadt, majd újra megfagyott.
Május: Óriáscsillag születését fényképezte le a Herschel űrteleszkóp.
Felfedezték a világegyetem eddigi legtávolabbi, 9,6 milliárd fényévre lévő galaxishalmazát.
Július: Felfedezték az eddigi legfényesebb és legnagyobb csillagot: az R136a1 katalógusjelű csillag tömege 265-ször haladja meg a Napét, és tízmilliószor fényesebb.
November: Szupermasszív fekete lyuk ősi robbanása hozhatta létre azt a két óriási ,,buborékot" a Tejútrendszerben, amelyeket a NASA Fermi gammasugár-űrteleszkópja fedezett fel.
Első ízben fedeztek fel a Tejútrendszeren kívül született bolygót.
Fizika
Január: A világ legerősebb lézerével egy megajoule energiát juttattak egy célpontba amerikai kutatók, ami kulcslépés lehet a magfúzió felé.
Február: A németországi Max Planck Intézet asztrofizikusai megfejtették a világegyetem evolúciójában kulcsszerepet játszó szupernóva-robbanások természetét.
Április: Orosz és amerikai fizikusok Dubnában előállították a periódusos rendszer 117-es rendszámú elemét (a 118-as rendszámút 2006-ban már előállították).
Május: Ausztrál tudósok mindössze hét atom felhasználásával megalkották a világ legkisebb tranzisztorát.
Június: Brit kutatók megmérték a rejtélyes neutrínó tömegét, amely a hidrogénatom tömegének alig egymilliárdod része.
Július: A látható világegyetemet alkotó pozitív töltésű szubatomi részecskékről, a protonokról kiderült, hogy méretük négy százalékkal kisebb, mint azt korábban gondolták. A felfedezés megváltoztathatja a kvantum-elektrodinamika alapvető számításait.
Szeptember: A CERN nagy hadronütköztetőjében új fizikai jelenséget, a keletkező részecskék közti kapcsolatok egy különleges fajtáját figyelték meg.
November: A CERN nagy hadronütköztetőjében a Nap középpontjában uralkodónál egymilliószor magasabb, tízbillió fokos hőmérsékletet sikerült elérni, ezen a hőmérsékleten bármely anyag az univerzum születése előtti ,,őslevessé" bomlik le néhány mikroszekundum alatt.
A CERN fizikusainak sikerült antianyagot előállítaniuk és csapdába ejteniük.
(folytatjuk)
