Nagy a nyüzsgés a Tamási Áron Színházban, év végére besűrűsödtek az új előadások: ma koncert, holnap bemutató, jövő héten ismét bemutató — valamikor, a színjátszás hőskorában tartottak hasonló ritmust a vándortársulatok, két-három naponta rukkoltak elő más-más darabbal. A sepsiszentgyörgyi trupp nem a régi idők felidézésének szándékával teszi ily mozgalmassá — színházilag — az év végét, csupán így jöttek össze a dolgok.
A ma esti koncert valójában színházi élményt ígérő. Jó néhány évvel ezelőtt három színinövendék állt össze, s Kovács András Ferenc egyik alteregójának, Jack Cole-nak az akkoriban megjelent daloskönyvéből néhány vers megzenésítésével értek el hatalmas sikert. A három ,,zenész" aztán szétszóródott, egyikőjük, Márton Lóránt — vagy miként mindenki ismeri: Tücsi — a Tamási Áron Színházhoz került, próbálta még összehozni a régi társaságot, de nem sikerült, így hát új ,,banda" után nézett. S mert Sepsiszentgyörgyön azért akadnak a színházat csinálók mellett szép számmal zenét mívelők is, hamar összejött a beszédes nevű együttes: PULB, azaz Próba Után Lacikánál Borozunk. Hát találkoztak próba után, de leginkább próbán, s összehoztak egy másfajta, inkább bluesos hangszerelésű, szintén KAF Jack Cole-verseire alapuló műsort Képeslap a semmiből címmel, lírai koncert műfaji meghatározással. S hogy hol ígér a több mint egyórás előadás színházi élményt? ,,Átköltés, megzenésítés, játék és babrálás", hirdetik koncertjük szórólapján, ,,a produkció kisebbségi létünk, feleszmélésünk, nekirugaszkodásunk, lázadó és belenyugvó énünk, megannyi identitásunk, sikerünk és kudarcunk kanyargós útjait járja be". KAF-versek bluesritmusra átkötő szövegekkel összeállóvá téve (a dramaturgiát Klárik Attila állította össze) — ezért érdemes benézni a ma este héttől a Kamarateremben kezdődő (remélhetőleg nem első és egyben utolsó) előadásra.
És holnap érdemes visszatérni a Kamaraterembe, ezúttal a szó szoros értelmében vett színházi előadásra. Ðorđe Lebović mesejátékának bemutatójára ez az ideális időpont, ezért is ragaszkodott a rendező, Zakariás Zalán ahhoz, hogy még karácsony előtt eljuthasson a közönséghez a produkció. A csupán ötszereplős előadás az ünnep küszöbén a sorsszerűség, a szabadság és egyéni felelősség kérdéseit feszegeti. Az ezredik éjszaka című mesejáték a középkori moralitások műfaját idézi, de míg a moralitások hősének a rá váró kísértések közepette csak önmaga lelki üdvösségéért kellett helyesen döntenie, Lebović két kisembere az egész világot szeretné jobbá tenni — íme, a bemutató időszerűsége. És ami a moralitáson — avagy az élet értelme fölött való elgondolkodáson, bár ez így eltúlzott megközelítés — túl gyakorlati haszna is az előadásnak, hogy kitűnő alkalom bevezetni a gyerekeket a színház világába, hiszen a rendező olyképp építette fel a történetet, hogy ,,5 éves kortól 105 éves korig mindenkinek ajánlott".
A szilveszteri előadás pedig, A három testőr musicalváltozata jövő heti történet, próbái javában zajlanak, a színház műszaki személyzetének nagy bánatára, kiknek egyszerre kellene lenniük két helyen. Bár ők nem siránkoznak, hiszen ízig-vérig színházi emberek, Thália-fertőzöttek, láthatatlanok, de éppoly fontosak, mint a deszkákon a tapsot learató színészek.
