Elszoktak a szentgyörgyiek a bolhapiactól, s a kemény hideg sem kedvezett, alig néhányan merészkedtek ki szombaton a központi piac előtt rendelkezésükre bocsátott helyekre. A vásárlók sem tolongtak, csak a kinőtt gyermekruhákat árusító fiatal család lehetett valamelyest elégedett, volt keletje az Amerikából ajándékba kapott holmiknak, sikerült kiegészíteniük karácsonyi költségvetésüket.
Nagy a szegénység, már használt dolgokat sem nagyon vesznek az emberek — mondja az egyik néni, aki reggel óta didereg, de eladni alig tudott valamit. Minden nagyobb városban van bolhapiac, itt is működött a 90-es évek elején, aztán kitiltották, nem csoda, hogy alig jönnek, már azt sem tudják, mi az — vélekedik. Szomszédja saját készítésű ékszereket, csecsebecséket árusít. ,,Mindenki megdicséri, milyen szépek, de nem nagyon vásárolnak. Nyolc unokám van, azért kellene a pénz, hogy nekik ajándékot vegyek" — fejtegeti mosolyogva. Akad, aki cipőket hozott ki, ,,ne foglalják otthon a helyet, ha már nem hordjuk", más megunt CD-ket, ruhákat árul. Egyetlen asztalnál fordul meg több vevő, itt gyermekruhák kaphatóak, jó állapotban, jó minőségben, megy a válogatás, alku, van kedvcsináló kedvezmény is. ,,Nagyon sokat nem adtunk el, de nem panaszkodunk, ez a pénz is jól jön. Válság van, érződik, kevesebbet vásárolnak az emberek" — mondja a tulajdonos.
A félsiker dacára is jó kezdeményezés a bolhapiac bár időről időre történő megnyitása, melegebb napokon talán többen kimerészkednek, és Sepsiszentgyörgy lakói is visszaszoknak, hisz aki járt már nagyobb városok ilyen piacán, tudja: hasznos, szép, érdekes és olykor értékes dolgok kerülhetnek elő a pincék, padlások, kamrák rejtekéből.
