Az a híres román modell

2007. június 9., szombat, Máról holnapra
Traian Băsescu államfő házigazdaként felszólalt az EBESZ Bukarestben tartott soros értekezletén, s legfontosabb mondandójának azt tartotta, hogy a Romániában gyakorolt kisebbségvédelmet példaértékűként állítsa Európa elé.

Modellnek, mely felülmúlhatatlan, oly bőkeblű, nagyvonalú, amilyenre nem volt példa az emberi históriában. És megemlékezett az antiszemitizmus leküzdéséről (elfelejtett szólni a romániai holokausztról és a zsidó lakosság módszeres kiárusításáról), beszélt a nemzetiségi szervezetek alanyi jogon járó parlamenti képviseletéről (hogy ez mennyit ér az illető közösségek számára, arról nem értekezett), azt is felemlítette, hogy az RMDSZ kormánytényező (az elsumákolt, elgáncsolt kisebbségi törvényről nem volt érkezése szólani), szóval, csupa jót mondott a romániai kisebbségek élet- és jogviszonyairól, s ugyanakkor megfeddett néhány szomszédos államot — Ukrajnát, Szerbiát és Magyarországot —, ahol az ott ,,nagy számban élő" románoknak alig vannak jogaik... Szerinte. Nem szólunk itt most az ukrajnai és szerbiai kisebbségek helyzetéről, de a magyarországiakról — jobban ismerve az ottani állapotokat — mégis kell szólnunk, ahogyan az EBESZ magyarországi reprezentánsai is megtették. Elsősorban a magyarországi románokról kell és illik beszélni, kik, akárhogyan is nézzük, százszor kevesebben vannak, mint a romániai magyarok, de jogfosztottságról, jogkorlátozásokról nemigen beszélnek, lévén, hogy ilyen nem is létezik Békés és Hajdú-Bihar megyében. De vannak helyi és megyei nemzetiségi önkormányzatok, országos testület, van ortodox püspökség (ahol nem imádkoztatnak és prédikálnak magyarul!), vannak óvodák, elemi és általános iskolák, gimnázium és tanítóképző, kétnyelvű feliratok, művészegyüttesek, román nyelvű kiadványok, szegedi és budapesti egyetemi katedrák s — horribile dictu! — pozitív diszkrimináció. Mindez a magyar állam pénzén, melyből egy nemzetiségi állampolgárnak, személyre lebontva, több jut, mint egy magyarnak. Igaz, nincs alanyi jogon járó parlamenti képviselet, ami ugyancsak díszes bokréta lenne a kalapon, de előbb-utóbb meg kell oldani. Meg is oldják minden bizonnyal.

Az ottani nemzetiségi önkormányzat, minden esetlensége és ferde kinövései ellenére, mégis valamilyen autonómiát jelent, magyarul azt, hogy: semmit rólunk-nélkülünk!

Romániában autonómiáról beszélni politikai szentségtörésnek, hazaárulgatásnak számít, s ha tehetnék (szerencsére már nem tehetik), büntetőjogi eljárás alá vonnák. Ezt Traian Băsescu nagyon jól tudja, de azt is tudja a hajóskapitány, hogy a legjobb védekezés mindenkoron a támadás. Nagy elődeitől tanulhatott, s tanult is, sajnos.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön szerint bejut-e a felsőházi rájátszásba a Sepsi OSK?







eredmények
szavazatok száma 9
szavazógép
2007-06-08: Máról holnapra - Simó Erzsébet:

Bukaresti politikai összevissza

Ember legyen a talpán, aki el tud igazodni jelen politikai helyzetben. Úgy néz ki, Băsescunak semmi sem drága, hogy Tăriceanutól megszabaduljon.
2007-06-09: Közélet - Fekete Réka:

Búcsú az általános iskolától

Kétezer-kétszáz háromszéki általános iskolás ballagott tegnap. Ennyi nyolcadikos számára fejeződött be egy korszak, és kezdődik egy egészen más, egy utolsó, mielőtt végleg búcsúzni kell majd az iskolától.