Genetika
Január: Német fejlődésbiológusoknak először sikerült megmérniük az evolúció sebességét. A lúdfű (Arabidopsis thaliana) genetikai fejlődését harminc generáción át nyomon követve arra a következtetésre jutottak, hogy az örökítőanyag minden egyes építőeleme átlagosan 143 millió generációnként mutálódik, ami roppant gyors ütemnek számít.
A kokainfüggőség kialakulásának agyi genetikai mechanizmusát tárták fel amerikai tudósok.
Február: Repülésre képtelen, szárny nélküli szúnyogokat hoztak létre génmódosítással amerikai és brit kutatók, hogy segítségükkel kiszorítsák a dengue-láz vírusát hordozó rovarokat.
Április: Amerikai kutatók olyan géncserét írtak le, amelynek során állat szerzett gént gombától. A levéltetvek azért képesek az állatvilágban egyetlenként biztosítani karotinoidszükségletüket, mert több millió éve az ezt kódoló gént megkaparintották egy gombától, és beillesztették saját genetikai állományukba.
Május: Amerikai tudósok egy kiürített baktérium felhasználásával létrehozták az első olyan élő sejtet, amelynek ember alkotta DNS-e van, ez az első lépés a mesterséges élet felé.
Az eddigi legkisebb működő és irányítható molekuláris robotot készítették el DNS-molekula felhasználásával amerikai kutatók.
Szeptember: Felfedezték az emberi sokszínűség genetikai hajtóerejét, bizonyítva egy meghatározott génnek az emberi sokféleség kialakulására gyakorolt különleges befolyását.
Október: Egy Japánban őshonos igen ritka, ám szokványos kinézetű fehér virágnak van a legújabb kutatások szerint a világ eddig felfedezett legnagyobb genomja: a Paris japonica genetikai kódja ötvenszer hosszabb, mint az emberé, sőt, az eddigi rekorder tüdőshalnál, a Protopterus aethiopicusnál is mintegy 15 százalékkal nagyobb.
A 2008-ban indult 1000 Genom elnevezésű nagyszabású nemzetközi projekt vezetői bejelentették, hogy sikeresen térképezték fel az összes emberi génváltozat 95 százalékát.
Orvostudomány
Január: Amerikai kutatóknak sikerült egerek bőrsejtjeit közvetlenül idegsejtté alakítani, kikerülve az őssejtek szükségességét.
Április: Kínai tudósok igazolták, hogy az arzén azért kezeli eredményesen a vérrák egyik típusát, mert célzottan pusztít el egy olyan fehérjét, amely fenntartja a rákos állapotot.
Július: Amerikai kutatók mesterséges tüdőt hoztak létre, amely több órán át működött kísérleti patkányokban.
Amerikai kutatók azonosították a Parkinson-kórt kiváltó molekuláris mechanizmust.
December: Állatkísérletekben sikerült olyan módszert találniuk brit kutatóknak, amely segíti a szklerózis multiplex (SM) miatt károsodott idegrendszer helyreállítását.
Brit kutatók vizsgálatai szerint az emberi agy a korábbi vélekedésekkel szemben nem éri el teljes érettségét az ember húszas éveire, hanem egészen a negyvenes életévek végéig fejlődik.
Paleontológia
Március: Egy nagyjából 40 000 évvel ezelőtt a mai Szibéria területén élt hominidát azonosítottak egy csonttöredékben lelt aprócska DNS-maradvány segítségével. Ez az emberféle egy időben élt a Neander-völgyi és a modern emberrel, de mindeddig ismeretlen típushoz tartozik. Áprilisban Dél-Afrikában a hominidák és az ember közti hiányzó láncszemet találtak, a kétmillió éves gyermekcsontváz az Australopithecus és a Homo habilis közti átmenetet képviseli.
Június: A krokodil, a tehén és a tatu keverékének bizonyult a késő triászban élő páncélos őshüllő, a Typothorax coccinarium.
Augusztus: Mintegy tízmillió éve élt hím Rudapithecus combcsontjára bukkantak Rudabányán.
November: Fosszilizálódott dohányt tártak fel Peruban, a megkövesedett növénymaradványok két és fél millió évesek.
(folytatjuk)
