Öncenzúra helyett... cím alatt közölt jegyzetet a magyar kormány intézkedéseiről az Új Szó szlovákiai magyar napilap. Az újság szerint folytatódik az Orbán-kormány tevékenységét élesen kritizáló külföldi hozzászólások sora. A lavinát, melyhez a június óta eltelt időszak számos intézkedése adott alapanyagot, végül a médiatörvény elfogadása indította el, mely — a kormány állításaival szemben — korántsem az európai normában megszokott keretek között marad. Ha a törvény betűjét komolyan vesszük, az nemcsak a mindenkori hatalom nyomásgyakorlási lehetőségeit tágítja ki aránytalanul az őt ellenőrző médiával szemben, hanem öncenzúrára is kényszeríti a büntetésektől tartó újságírókat — írja Ravasz Ábel.
Rámutat: az önkorlátozás mechanizmusának szándékos beindítására az elmúlt években Szlovákiában is tettek kísérletet — a szlovákiai nyelvtörvény ködös megfogalmazása éppen azt szolgálta, hogy az állampolgárok félelmeik által maguk terjesszék ki annak hatályosságát mindennapi kommunikációjukra. Akkor az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) az elsők között tiltakozott — nem véletlen, hogy a magyar médiatörvény is kivívta a szervezet markáns rosszallását.
Ravasz szerint a populista politikai irányvonal fő ismérve az, hogy a politikai teret a "mi" és az "ők" közötti harcként írja le. Láthattuk ezt a fajta gondolkodást a Fico-féle szlovákiai baloldalnál is, ahol a Nyugat, a vállalatok, a sajtó és a kisebbségek jelentették az egyszerű emberekkel szembeni kontrasztot a kormánykommunikációban, és nagyon hasonló logika szerint működik az orbáni kommunikáció is. A nagyvállalatok és a pénztőke elleni fellépést a különadók és a magánnyugdíjpénztárak elleni intézkedések jelenítették meg, a sajtó a médiatörvényt kapta a nyakába, a külföld pedig a minden képzeletet felülmúló módon cinikus kormányzati kommunikációban dilettáns és kotnyeles társaságnak tűnik, a spekuláns hitelminősítőktől az önző EU-n és az értetlen EBESZ-en át egészen a gyakorlatilag lekommunistázott luxemburgi és az immár szándékoltan homoszexuálisként megjelenített német külügyminiszterekig. Ahogy azonban Robert Ficónak sem sikerült kormánya tevékenységéről és a korrupciós botrányokról a fent felsorolt "ellenséges csoportokra" terelnie a figyelmet, úgy egyre inkább nyilvánvalóvá válik az, hogy a magyar közvélemény sem eszi meg azt a harcos retorikát, melybe a Fidesz központosító intézkedéseit csomagolja — véli a szerző.
Az Orbán-kormánynak saját bázisát is sikerült negatívan meglepnie személyi döntései arroganciájával, gazdaságpolitikája különutas szabadságharcával, nemzetpolitikája kicsinyességével és legújabban a demokratikus kontroll elleni fellépésével, a csalódottság pedig a közbeszédben is láttatja magát. A parlamenti ellenzék dermedtsége ellenére a Fidesz meglepően gyorsan és sikeresen létrehozta saját civil ellenzékét, mely egyre hangosabban hallatja a hangját. Ezen pedig a médiatörvény aligha fog segíteni: minél szorosabbra zárja Orbán Viktor az öklét, annál több helyen folyik ki a kezéből a homok — zárul az Új Szó írása.
