Szlovákiában továbbra sincs nagy érdeklődés a magyar állampolgárság felvétele iránt, a diplomáciai képviseletek a mérsékelt érdeklődést két okkal magyarázzák. "Romániától eltérően, ahol a tömbmagyarság az államhatároktól messze él, a szlovákiai tömbmagyarság szorosan a magyar határ mentén él, s így jó lehetősége van arra is, hogy egyenesen Magyarországon folyamodjék állampolgárságért.
Mi eleve számoltunk ezzel. Nem várjuk, hogy a Pozsonytól távol lakó magyarok esetleges kérelmüket nálunk intézzék" — jegyezte meg Farkas Géza pozsonyi magyar konzul. Szerencsés János kassai magyar főkonzul rámutatott, hogy az érvényben levő szlovák állampolgársági törvény tiltja és bünteti a külföldi állampolgárság felvételét, s ez a magyar állampolgárság felvétele ellen szól. "A szlovák ellentörvényt a tervek szerint februárban módosítják. Várható, hogy azután emelkedni fog a könnyített honosítás iránti kérelmek, érdeklődők száma" — vélekedett a főkonzul. Szlovákiában a Robert Fico-kormány idején tavaly az év közepén elfogadott törvénymódosítás szerint elveszíti szlovák állampolgárságát az, aki kérvényezi egy más ország állampolgárságának a felvételét. Pozsony szerint ez válasz volt a magyar könnyített visszahonosítási lépésre. Iveta Radicová miniszterelnök ismételten megígérte, hogy az új szlovák kormány módosítja ezt a jogszabályt, erre azonban eddig nem került sor.
A parlamenten kívüli Magyar Koalíció Pártjának (MKP) néhány vezetője azonban már jelezte, hogy a fennálló jogi helyzet ellenére is kérvényezni fogja a magyar állampolgárságot. "Azt gondolom, hogy az egyetlen szlovákiai magyar párt elnökeként ez kutya kötelességem" — jelentette ki Berényi József. Az MKP elnöke azt állítja: neki, mint a magyar párt elnökének, vállalnia kell ezt a kockázatot. Számára a magyar állampolgárság jelképes jellegű. Csáky Pál, az MKP volt elnöke szintén bejelentette, hogy magyar állampolgárságért fog folyamodni. Bugár Béla, a Híd magyar—szlovák párt elnöke viszont azt nyilatkozta, nem fog kérni magyar állampolgárságot. Úgy véli: ő magyar nemzetiségű, s ha magyar állampolgárságot kérne, attól még nem lenne jobb magyar.
Dzurinda szerint nevetséges dolog
Szlovákiának nem kell félnie olyan lépésektől, amelyek semmiféle veszélyt nem jelentenek számára — reagált a szlovák külügyminiszter azokra a felvetésekre, hogy a magyar kormányzat választójogot adna a határon túl élő magyaroknak. Mikulás Dzurinda nem lát semmi érdemi okot arra, hogy egy ország állampolgárai részt vegyenek egy másik ország alkotmányos képviselőinek megválasztásában. Szerinte az ilyen értelmetlenségekkel való játszadozás előbb vagy utóbb az ellen fordul, aki azt kigondolta. "Ha megmutatjuk belső erőnket, és normálisak maradunk, akkor azok, akik ilyen nevetséges dolgokat akarnak keresztülvinni, végül saját magukat teszik nevetség tárgyává" — mondta. A magyar állampolgársági törvénnyel kapcsolatban a miniszter úgy fogalmazott: Szlovákiának sosem volna szabad tiszteletben tartania olyan kettős állampolgárságot, amelyet a jószomszédi elvekkel ellentétben adtak meg.
