Egyre nagyobb a nyomás a január 1-jén életbe lépett magyarországi médiatörvényre, már nem csupán a belső ellenzék szerint okozza a sajtószabadság vesztét a jogszabály, és az európai sajtó támadja miatta az Orbán-kormányt, de — különösképp az uniós elnökség átvételének pillanatára időzített érvénybelépése miatt — már a módosítására is felszólították Magyarországot, és előbb-utóbb az Európai Bizottság is vizsgálatot indít ez ügyben.
Témaismeret nélkül
A magyar médiatörvény részletes jogi vizsgálata — a teljes szöveg pontos fordítása híján — még el sem kezdődött, és az elemzés elvégzésére nincs semmilyen határidő, az akár évekig is tarthat — közölte az Európai Bizottság szóvivője, hozzátéve, hogy a hivatalos eljárás indításáról vagy elvetéséről csak azt követően születhet döntés. Olivier Bailly másfelől elmondta: nincs szinkronban az európai uniós szabályok megsértésének gyanúja miatt indított eljárások menetrendje a soros elnökségek rendjével. Ha a bizottság arra a következtetésre jut, hogy eljárást kell indítani egy ügyben, nem kell tekintettel lennie arra, hogy ki tölti be éppen a soros elnökséget.
Bailly meggyőződését fejezte ki, hogy pénteken, az Európai Bizottság testületének és a magyar kormánynak a budapesti találkozóján bizonyosan lesznek kétoldalú egyeztetések az audiovizuális témában illetékes EU-biztos és miniszter partnere között. Ezt megerősítette Győri Enikő európai ügyekért felelős államtitkár is, aki elmondta, elkészült a törvény hiteles angol fordítása, azt a kormány az EB rendelkezésére bocsátja, ámbár ,,nagyon nem szerencsés", hogy ,,mindenki előbb kezdte el kommentálni a témakört, minthogy elolvasta volna, mi ez a szabály". Arra kért mindenkit, olvassa el a törvényt, és jelezze, mely pontokkal vannak problémák. Leszögezte, hogy a kormány kész a konzultációra.
Politikai játszma
A médiatörvény nemzetközi visszhangja kapcsán az államtitkár kijelentette, hogy ez egy politika játszma része, ,,nagyon jó lehetőség a magyarországi ellenzéknek a felemelkedésre". ,,Az ellenzék belekapaszkodik a saját helyzete javítása érdekében bármibe" — fogalmazott. Azt mondta, a világ nem igazán tud, mit kezdeni a Fidesz kétharmados parlamenti többségével, azzal, ha egy politikai erő egy demokráciában túlnyeri magát. Szerinte ,,most van egy helyzet a médiatörvény kapcsán, amelyre minden egyéb ügyet is rá lehet pakolni", így például a válságadó bevezetése okán a 13 európai nagyvállalat által aláírt, Brüsszelnek címzett beadványt is. Szerinte azokban az országokban van ,,nagy hörgés", amelyeknek a vállalatai komoly érdeksérelmet szenvedtek el, de nem diszkriminációt. Szavai szerint a nemzetközi sajtóban alpári stílusú cikkek is megjelentek.
Aggódik a brüsszeli tudósítóegyesület is a magyar médiatörvény miatt. Január 1-jei keltezésű állásfoglalásában a Nemzetközi Sajtóegyesület (API) emlékeztetett arra, hogy a törvény akkor lépett életbe, amikor Magyarország átvette az EU soros elnöki tisztségét. Az API megítélése szerint a magyar médiatörvény messzemenő politikai ellenőrzést valósít meg a médiatartalom fölött, és lehetővé teszi a kormány által kinevezett testületek számára, hogy általánosan és gyengén meghatározott kritériumok alapján egyoldalúan ítéljenek meg médiatartalmakat. Az ilyen kritériumok közt említi az egyesület a közrend védelme, a kiegyensúlyozottság, a közügyekről való megfelelő tájékozódás szempontját. Szerinte e fogalmak homályossága a média öncenzúrájához vezethet, hogy elkerüljék a bírságolást. A Nemzetközi Sajtóegyesület felszólítja a magyar kormányt, hogy olyan törvénnyel helyettesítse az elfogadott jogszabályt, amely eleget tesz a véleménynyilvánítási szabadság nemzetközi normáinak.
Orbán, a cenzor
Igen kemény bírálatot fogalmazott meg a német közszolgálati televízió (ZDF) főszerkesztője, Peter Frey, aki úgy vélekedett: a médiatörvény nemcsak a tízmillió magyart érinti, de valamennyi európait, és kínos helyzetbe hozza az Európai Unió többi 26 tagjának állam- és kormányfőit is. Elég baj, hogy Silvio Berlusconi és Nicolas Sarkozy rendben lévőnek találja a kormányhű és kegyencek által irányított médiát, ám hogy az EU új elnöke sebtében felszámolja Európa egyik legfontosabb vívmányát, az minőségileg mást jelent — tette hozzá. ,,Ha a német kancellár a jövőben bírálja a pekingi vagy moszkvai kormányt azért, mert újságírókat üldöznek, vagy blokkolják az internetet, akkor azok nyugodtan mutogathatnak Budapestre. Így veszíti el Európa, így veszítjük el mi szavahihetőségünket. Természetesen bírálnunk kell Lukasenkót és Fehéroroszországot, vagy a teheráni mollákat, amiért őrizetbe vettek két német újságírót. Ám az igazi próbakövünk Magyarország" — hangsúlyozta ZDF főszerkesztője.
Véleménye szerint Európa közepén komoly csorba esik egy alapvető jogon. ,,Orbán médiatörvénye nem bocsánatos bűn. Demokrácia és piacgazdaság már régóta nem számít ikertestvérnek. A szabadság kijár a piacnak — de nem a kényelmetlen gondolatoknak. Növekedés kapitalizmus és fogyasztás által — de bírálat nélkül: ez egy veszedelmes bacilus, amely világszerte terjedőben van. Ha Európa nem áll ellen e bacilusnak, akkor önmagát és legjobb értékeit adja fel. Mindaddig, amíg Orbán médiatörvénye hatályban van, Budapest nem sütkérezhet Európa vezetője szerepének ragyogásában. Diplomáciai baráti gesztusok, mint az EU csúcsvezetőinek bemutatkozó látogatása, gyávaságot jelentenek, mosolygást egy cenzor oldalán. Most nemcsak az eurónak, de a szabadságnak is védőernyőre van szüksége Európában" — zárta kommentárját a ZDF főszerkesztője.
Francia nyomás
Franciaország azt szeretné, hogy módosítsák az új magyar médiatörvényt — jelentette ki tegnap a francia kormány szóvivője, aki szerint a törvény szövege, amelyet már mások is bíráltak az Európai Unióban, a sajtószabadság súlyos csorbulását jelenti. Francois Baroin rádiónyilatkozatában úgy vélekedett, hogy ,,a Magyarországon kialakított eszközrendszer igen látványos, (...) a sajtószabadság mélyreható megváltoztatását jelenti, és nyilvánvalóan tagadhatatlan, hogy Franciaország — az unió más országaihoz hasonlóan — azt szeretné, hogy ezt a szöveget módosítsák". ,,A francia álláspontnak, amelynek a kormány nevében ma hangot adok, és valamennyi európai uniós tagállam álláspontjának kellően határozottnak kell lennie politikai és diplomáciai téren ahhoz, hogy a magyar kormány uniós elnöksége nyugodtabb lehessen ennek a szövegnek a zárójelbe tételével" — mondta a kormányszóvivő a napokban kezdetét vett magyar uniós elnökség kapcsán.
A német kormány ellenzi, hogy Magyarország EU-elnökként a keleti partnerországokkal médiaügyekről tárgyaljon — jelentette ki tegnap a német külügyi államminiszter. Werner Hoyer szerint Magyarország jobban tenné, ha a tárgyalásokat ezekről a kérdésekről — például Fehéroroszországgal vagy Ukrajnával — átengedné az Európai Bizottságnak. Hoyer ezt az új magyar médiatörvénnyel indokolta, amely a médiát szigorú állami ellenőrzésnek veti alá.
Alapítvány bírságfizetésre
Ivády Gábor független országgyűlési képviselő alapítványt hoz létre a médiatörvény alapján megbírságolt médiumok támogatására. A politikus tegnapi sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: mélyen elítéli, Magyarország szégyenének tartja a médiatörvényt. Mint mondta, a jogszabály alapján a médiatanács az egyes médiumokat ellehetetlenítő mértékű bírságokat szabhat ki, ami súlyosan veszélyezteti a sajtószabadságot és a demokráciát. A Szabad Magyar Sajtóért Alapítvány elsődleges célja az lesz — folytatta —, hogy a megbírságolt médiumoknak legyen, hová fordulni segítségért. Az alapítvány kuratóriumába magyar és külföldi szakembereket kér fel Ivády Gábor. Példaként Karel Jakubowicz médiaszakértőt említette, aki az EBESZ felkérésére írt elemzést a médiatörvényről.
