A hír, miszerint az év elején Maros, Hargita, Kovászna megye önkormányzati vezetői és Sepsiszentgyörgy polgármestere példátlan módon (már csak azért is, mert eddig külön-külön sem nagyon kérelmezhették volna, megfelelő magyar törvény híján...) együtt kérte a magyar állampolgárságot a csíkszeredai konzulátuson, élénk visszhangot váltott ki a román médiában.
S amíg figyeltem a harcias, feldúlt és szájtépő román honfiak ideges reakcióit, kíváncsi lettem, vajon milyen érvekkel jöhetnek a kettős állampolgárság ellen annak az országnak a politikusai, mely ország ezt a ,,kegyet" vagy ,,kedvezményt" moldovai honfitársainak már régebben a világ legtermészetesebb módján megadta...
Nos, érvek nem nagyon voltak, csak felháborodás. S jöttek megint a rosszhiszemű feltételezések és inszinuációk... Még az új idők kezdetén, valamikor ’90 tavaszán utaztunk egy vonaton Bukarestből hazafelé kedves vásárhelyi kollégámmal. A fülkében két szigorú tekintetű ezredes ült, az egyik a gomolyát tartotta, hiszen mellette felesége kötögetett. Amikor kiderült, hogy magyarok vagyunk, a hölgy felcsillanó szemmel kérdezte meg, hogy ,,mit akarnak a magyarok már megint, mit akar az a maguk szeparatista püspöke? Hát nem elég a szabadság, amit megkaptunk?" ,,Konkrétan mire gondol?" — kérdeztem óvatosan. ,,Az iskolákra, hát mégis mire? Mért akarják külön választani az iskolákat?" ,,De hát, asszonyom — érveltem —, gondolják meg, mire vezetett mindez Moldovában, ahol a románoktól még az írásukat is elvették. Normálisnak tartják, hogy együtt tanuljanak gyerekeik az orosz gyerekekkel, ha visszaállítják a latin ábécét a cirill betűs helyett?" ,,A kettő nem összevethető — mondotta szigorúan —, ők románok." ,,Tehát — mondottam savanyú arccal —, amit lehet Jupiternek, nem lehet az ökörnek?!" Brassóig csend volt. Most viszont rádöbbentem: bizonyos román politikusok, lelkük mélyén, Besszarábiáról soha nem mondottak le, a kettős állampolgárságot is lépcsőnek tekintik az újraegyesítés felé vezető meredek úton. S ha ez így van, ugyan mi lehet az Orbán-kormány célja, ha nem Erdély visszaszerzése, a kettős állampolgárok előretolt légiója csak a kezdet. ,,Már Dinescu megmondotta — érvelt egy hölgy —, hogy Erdély minden, de nem dió, hogy csak úgy zsebre lehessen vágni, és elballagni vele az éji homályban." ,,Ugyan, hagyja Dinescut. A magyarok igenis, Erdélyt akarják, és mi itt állunk megfürödve, nincs külügyminiszterünk, nincs külpolitikánk, Băsescu pedig..." ,,Külügyminiszterünk igenis, van — érvelt egy másik úr kedvetlenül —, éppen most osztotta ki a német külügyminisztériumot a schengeni visszautasítás miatt." ,,Na ez az — villogott a hölgy. — Ha ez külpolitika, akkor miről beszélünk?"
De tényleg, miről?
